HU216320B - Édesítő hatású sók - Google Patents
Édesítő hatású sók Download PDFInfo
- Publication number
- HU216320B HU216320B HU9602785A HUP9602785A HU216320B HU 216320 B HU216320 B HU 216320B HU 9602785 A HU9602785 A HU 9602785A HU P9602785 A HUP9602785 A HU P9602785A HU 216320 B HU216320 B HU 216320B
- Authority
- HU
- Hungary
- Prior art keywords
- sweetener
- acid
- salt
- process according
- aspartic acid
- Prior art date
Links
- 150000003839 salts Chemical class 0.000 title claims abstract description 144
- 235000003599 food sweetener Nutrition 0.000 title claims abstract description 101
- 239000003765 sweetening agent Substances 0.000 title claims abstract description 101
- 238000000034 method Methods 0.000 claims abstract description 105
- IAOZJIPTCAWIRG-QWRGUYRKSA-N aspartame Chemical compound OC(=O)C[C@H](N)C(=O)N[C@H](C(=O)OC)CC1=CC=CC=C1 IAOZJIPTCAWIRG-QWRGUYRKSA-N 0.000 claims abstract description 88
- 235000010357 aspartame Nutrition 0.000 claims abstract description 85
- 230000008569 process Effects 0.000 claims abstract description 82
- CKLJMWTZIZZHCS-REOHCLBHSA-N L-aspartic acid Chemical compound OC(=O)[C@@H](N)CC(O)=O CKLJMWTZIZZHCS-REOHCLBHSA-N 0.000 claims abstract description 41
- 235000003704 aspartic acid Nutrition 0.000 claims abstract description 41
- OQFSQFPPLPISGP-UHFFFAOYSA-N beta-carboxyaspartic acid Natural products OC(=O)C(N)C(C(O)=O)C(O)=O OQFSQFPPLPISGP-UHFFFAOYSA-N 0.000 claims abstract description 41
- 108010011485 Aspartame Proteins 0.000 claims abstract description 19
- 239000000605 aspartame Substances 0.000 claims abstract description 18
- 229960003438 aspartame Drugs 0.000 claims abstract description 18
- 235000013615 non-nutritive sweetener Nutrition 0.000 claims abstract description 16
- 239000000203 mixture Substances 0.000 claims abstract description 15
- 238000012986 modification Methods 0.000 claims abstract description 15
- 230000004048 modification Effects 0.000 claims abstract description 15
- 238000002360 preparation method Methods 0.000 claims abstract description 12
- 239000002253 acid Substances 0.000 claims description 84
- 239000000047 product Substances 0.000 claims description 64
- VEXZGXHMUGYJMC-UHFFFAOYSA-N Hydrochloric acid Chemical compound Cl VEXZGXHMUGYJMC-UHFFFAOYSA-N 0.000 claims description 56
- 239000007788 liquid Substances 0.000 claims description 54
- 239000002609 medium Substances 0.000 claims description 44
- 239000007787 solid Substances 0.000 claims description 40
- XLYOFNOQVPJJNP-UHFFFAOYSA-N water Substances O XLYOFNOQVPJJNP-UHFFFAOYSA-N 0.000 claims description 38
- 238000002441 X-ray diffraction Methods 0.000 claims description 19
- 238000006243 chemical reaction Methods 0.000 claims description 19
- 239000012736 aqueous medium Substances 0.000 claims description 17
- 238000003756 stirring Methods 0.000 claims description 16
- 235000009508 confectionery Nutrition 0.000 claims description 15
- IXCSERBJSXMMFS-UHFFFAOYSA-N hydrogen chloride Substances Cl.Cl IXCSERBJSXMMFS-UHFFFAOYSA-N 0.000 claims description 14
- 229910000041 hydrogen chloride Inorganic materials 0.000 claims description 14
- 229910017053 inorganic salt Inorganic materials 0.000 claims description 13
- 239000002244 precipitate Substances 0.000 claims description 13
- 150000007524 organic acids Chemical class 0.000 claims description 12
- -1 organic acid salt Chemical class 0.000 claims description 11
- NBIIXXVUZAFLBC-UHFFFAOYSA-N Phosphoric acid Chemical compound OP(O)(O)=O NBIIXXVUZAFLBC-UHFFFAOYSA-N 0.000 claims description 10
- NAOLWIGVYRIGTP-UHFFFAOYSA-N 1,3,5-trihydroxyanthracene-9,10-dione Chemical compound C1=CC(O)=C2C(=O)C3=CC(O)=CC(O)=C3C(=O)C2=C1 NAOLWIGVYRIGTP-UHFFFAOYSA-N 0.000 claims description 8
- 239000011734 sodium Substances 0.000 claims description 7
- 239000002904 solvent Substances 0.000 claims description 7
- 235000015218 chewing gum Nutrition 0.000 claims description 6
- 230000005855 radiation Effects 0.000 claims description 6
- 239000011541 reaction mixture Substances 0.000 claims description 6
- DGAQECJNVWCQMB-PUAWFVPOSA-M Ilexoside XXIX Chemical compound C[C@@H]1CC[C@@]2(CC[C@@]3(C(=CC[C@H]4[C@]3(CC[C@@H]5[C@@]4(CC[C@@H](C5(C)C)OS(=O)(=O)[O-])C)C)[C@@H]2[C@]1(C)O)C)C(=O)O[C@H]6[C@@H]([C@H]([C@@H]([C@H](O6)CO)O)O)O.[Na+] DGAQECJNVWCQMB-PUAWFVPOSA-M 0.000 claims description 5
- 229910000147 aluminium phosphate Inorganic materials 0.000 claims description 5
- 235000013305 food Nutrition 0.000 claims description 5
- 229910052708 sodium Inorganic materials 0.000 claims description 5
- QAOWNCQODCNURD-UHFFFAOYSA-N Sulfuric acid Chemical compound OS(O)(=O)=O QAOWNCQODCNURD-UHFFFAOYSA-N 0.000 claims description 4
- 239000011575 calcium Substances 0.000 claims description 4
- 229940112822 chewing gum Drugs 0.000 claims description 4
- 239000000625 cyclamic acid and its Na and Ca salt Substances 0.000 claims description 4
- QGZKDVFQNNGYKY-UHFFFAOYSA-O Ammonium Chemical compound [NH4+] QGZKDVFQNNGYKY-UHFFFAOYSA-O 0.000 claims description 3
- OYPRJOBELJOOCE-UHFFFAOYSA-N Calcium Chemical compound [Ca] OYPRJOBELJOOCE-UHFFFAOYSA-N 0.000 claims description 3
- 229910052791 calcium Inorganic materials 0.000 claims description 3
- 238000002425 crystallisation Methods 0.000 claims description 3
- 230000008025 crystallization Effects 0.000 claims description 3
- HCAJEUSONLESMK-UHFFFAOYSA-N cyclohexylsulfamic acid Chemical compound OS(=O)(=O)NC1CCCCC1 HCAJEUSONLESMK-UHFFFAOYSA-N 0.000 claims description 3
- 238000010438 heat treatment Methods 0.000 claims description 3
- 238000002955 isolation Methods 0.000 claims description 3
- 239000003495 polar organic solvent Substances 0.000 claims description 3
- ZLMJMSJWJFRBEC-UHFFFAOYSA-N Potassium Chemical compound [K] ZLMJMSJWJFRBEC-UHFFFAOYSA-N 0.000 claims description 2
- 238000011065 in-situ storage Methods 0.000 claims description 2
- 229910052700 potassium Inorganic materials 0.000 claims description 2
- 239000011591 potassium Substances 0.000 claims description 2
- 150000003335 secondary amines Chemical class 0.000 claims description 2
- 150000001510 aspartic acids Chemical class 0.000 claims 1
- 239000013078 crystal Substances 0.000 abstract description 8
- 239000000701 coagulant Substances 0.000 abstract 1
- 238000002474 experimental method Methods 0.000 description 78
- 239000002002 slurry Substances 0.000 description 42
- OKKJLVBELUTLKV-UHFFFAOYSA-N Methanol Chemical compound OC OKKJLVBELUTLKV-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 30
- 239000000243 solution Substances 0.000 description 30
- 239000007858 starting material Substances 0.000 description 25
- 230000000052 comparative effect Effects 0.000 description 19
- LFQSCWFLJHTTHZ-UHFFFAOYSA-N Ethanol Chemical compound CCO LFQSCWFLJHTTHZ-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 15
- 238000005481 NMR spectroscopy Methods 0.000 description 13
- BZLVMXJERCGZMT-UHFFFAOYSA-N Methyl tert-butyl ether Chemical compound COC(C)(C)C BZLVMXJERCGZMT-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 12
- 238000002156 mixing Methods 0.000 description 9
- 238000000354 decomposition reaction Methods 0.000 description 8
- 238000001914 filtration Methods 0.000 description 8
- 150000007513 acids Chemical class 0.000 description 7
- 239000000463 material Substances 0.000 description 7
- BXRNXXXXHLBUKK-UHFFFAOYSA-N piperazine-2,5-dione Chemical compound O=C1CNC(=O)CN1 BXRNXXXXHLBUKK-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 7
- 238000000926 separation method Methods 0.000 description 7
- ZWEHNKRNPOVVGH-UHFFFAOYSA-N 2-Butanone Chemical compound CCC(C)=O ZWEHNKRNPOVVGH-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 6
- 238000004090 dissolution Methods 0.000 description 6
- 239000012467 final product Substances 0.000 description 6
- 235000019640 taste Nutrition 0.000 description 6
- RTZKZFJDLAIYFH-UHFFFAOYSA-N Diethyl ether Chemical compound CCOCC RTZKZFJDLAIYFH-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 5
- 230000008901 benefit Effects 0.000 description 5
- 238000004519 manufacturing process Methods 0.000 description 5
- 239000012925 reference material Substances 0.000 description 5
- UDIPTWFVPPPURJ-UHFFFAOYSA-M Cyclamate Chemical compound [Na+].[O-]S(=O)(=O)NC1CCCCC1 UDIPTWFVPPPURJ-UHFFFAOYSA-M 0.000 description 4
- 239000000706 filtrate Substances 0.000 description 4
- 239000002245 particle Substances 0.000 description 4
- 230000002829 reductive effect Effects 0.000 description 4
- 239000000901 saccharin and its Na,K and Ca salt Substances 0.000 description 4
- 239000012265 solid product Substances 0.000 description 4
- 238000001694 spray drying Methods 0.000 description 4
- CVHZOJJKTDOEJC-UHFFFAOYSA-M 1,1-dioxo-1,2-benzothiazol-3-olate Chemical compound C1=CC=C2C([O-])=NS(=O)(=O)C2=C1 CVHZOJJKTDOEJC-UHFFFAOYSA-M 0.000 description 3
- WBZFUFAFFUEMEI-UHFFFAOYSA-M Acesulfame k Chemical compound [K+].CC1=CC(=O)[N-]S(=O)(=O)O1 WBZFUFAFFUEMEI-UHFFFAOYSA-M 0.000 description 3
- CSCPPACGZOOCGX-UHFFFAOYSA-N Acetone Chemical compound CC(C)=O CSCPPACGZOOCGX-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 3
- WEVYAHXRMPXWCK-UHFFFAOYSA-N Acetonitrile Chemical compound CC#N WEVYAHXRMPXWCK-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 3
- YZQCXOFQZKCETR-UWVGGRQHSA-N Asp-Phe Chemical compound OC(=O)C[C@H](N)C(=O)N[C@H](C(O)=O)CC1=CC=CC=C1 YZQCXOFQZKCETR-UWVGGRQHSA-N 0.000 description 3
- UHOVQNZJYSORNB-UHFFFAOYSA-N Benzene Chemical compound C1=CC=CC=C1 UHOVQNZJYSORNB-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 3
- 102100036883 Cyclin-H Human genes 0.000 description 3
- XEKOWRVHYACXOJ-UHFFFAOYSA-N Ethyl acetate Chemical compound CCOC(C)=O XEKOWRVHYACXOJ-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 3
- 101000713120 Homo sapiens Cyclin-H Proteins 0.000 description 3
- NTIZESTWPVYFNL-UHFFFAOYSA-N Methyl isobutyl ketone Chemical compound CC(C)CC(C)=O NTIZESTWPVYFNL-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 3
- UIHCLUNTQKBZGK-UHFFFAOYSA-N Methyl isobutyl ketone Natural products CCC(C)C(C)=O UIHCLUNTQKBZGK-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 3
- YXFVVABEGXRONW-UHFFFAOYSA-N Toluene Chemical compound CC1=CC=CC=C1 YXFVVABEGXRONW-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 3
- YGCFIWIQZPHFLU-UHFFFAOYSA-N acesulfame Chemical class CC1=CC(=O)NS(=O)(=O)O1 YGCFIWIQZPHFLU-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 3
- 239000003153 chemical reaction reagent Substances 0.000 description 3
- 238000000576 coating method Methods 0.000 description 3
- 238000009826 distribution Methods 0.000 description 3
- 238000001035 drying Methods 0.000 description 3
- 230000000694 effects Effects 0.000 description 3
- 150000002148 esters Chemical class 0.000 description 3
- 238000004128 high performance liquid chromatography Methods 0.000 description 3
- 239000012452 mother liquor Substances 0.000 description 3
- VLKZOEOYAKHREP-UHFFFAOYSA-N n-Hexane Chemical compound CCCCCC VLKZOEOYAKHREP-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 3
- 238000000655 nuclear magnetic resonance spectrum Methods 0.000 description 3
- CVHZOJJKTDOEJC-UHFFFAOYSA-N saccharin Chemical compound C1=CC=C2C(=O)NS(=O)(=O)C2=C1 CVHZOJJKTDOEJC-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 3
- 238000012360 testing method Methods 0.000 description 3
- QGZKDVFQNNGYKY-UHFFFAOYSA-N Ammonia Chemical compound N QGZKDVFQNNGYKY-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 2
- PXHVJJICTQNCMI-UHFFFAOYSA-N Nickel Chemical compound [Ni] PXHVJJICTQNCMI-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 2
- OFBQJSOFQDEBGM-UHFFFAOYSA-N Pentane Chemical compound CCCCC OFBQJSOFQDEBGM-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 2
- 241000255969 Pieris brassicae Species 0.000 description 2
- WYURNTSHIVDZCO-UHFFFAOYSA-N Tetrahydrofuran Chemical compound C1CCOC1 WYURNTSHIVDZCO-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 2
- 235000010358 acesulfame potassium Nutrition 0.000 description 2
- 239000000619 acesulfame-K Substances 0.000 description 2
- 238000004220 aggregation Methods 0.000 description 2
- 230000002776 aggregation Effects 0.000 description 2
- 229910052784 alkaline earth metal Inorganic materials 0.000 description 2
- 239000007864 aqueous solution Substances 0.000 description 2
- 239000007900 aqueous suspension Substances 0.000 description 2
- 108010069205 aspartyl-phenylalanine Proteins 0.000 description 2
- 239000002585 base Substances 0.000 description 2
- 239000011248 coating agent Substances 0.000 description 2
- 239000007857 degradation product Substances 0.000 description 2
- 238000007907 direct compression Methods 0.000 description 2
- 239000002270 dispersing agent Substances 0.000 description 2
- 239000008187 granular material Substances 0.000 description 2
- 230000007062 hydrolysis Effects 0.000 description 2
- 238000006460 hydrolysis reaction Methods 0.000 description 2
- 230000002209 hydrophobic effect Effects 0.000 description 2
- 239000005457 ice water Substances 0.000 description 2
- 230000000670 limiting effect Effects 0.000 description 2
- 235000005985 organic acids Nutrition 0.000 description 2
- 239000003960 organic solvent Substances 0.000 description 2
- 230000036961 partial effect Effects 0.000 description 2
- 159000000001 potassium salts Chemical class 0.000 description 2
- 239000000843 powder Substances 0.000 description 2
- 230000002441 reversible effect Effects 0.000 description 2
- 235000019204 saccharin Nutrition 0.000 description 2
- 229940081974 saccharin Drugs 0.000 description 2
- 238000009938 salting Methods 0.000 description 2
- 238000007086 side reaction Methods 0.000 description 2
- 239000000126 substance Substances 0.000 description 2
- VDZOOKBUILJEDG-UHFFFAOYSA-M tetrabutylammonium hydroxide Chemical compound [OH-].CCCC[N+](CCCC)(CCCC)CCCC VDZOOKBUILJEDG-UHFFFAOYSA-M 0.000 description 2
- 238000012546 transfer Methods 0.000 description 2
- IMFACGCPASFAPR-UHFFFAOYSA-N tributylamine Chemical compound CCCCN(CCCC)CCCC IMFACGCPASFAPR-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 2
- 239000001993 wax Substances 0.000 description 2
- 238000010626 work up procedure Methods 0.000 description 2
- IZQZOJMXYQYRGX-UHNVWZDZSA-N (3s)-3-amino-4-[[(2r)-1-hydroxypropan-2-yl]amino]-4-oxobutanoic acid Chemical compound OC[C@@H](C)NC(=O)[C@@H](N)CC(O)=O IZQZOJMXYQYRGX-UHNVWZDZSA-N 0.000 description 1
- KVHQNWGLVVERFR-ACMTZBLWSA-N (3s)-3-amino-4-[[(2s)-1-methoxy-1-oxo-3-phenylpropan-2-yl]amino]-4-oxobutanoic acid;6-methyl-2,2-dioxooxathiazin-4-one Chemical compound CC1=CC(=O)[NH2+]S(=O)(=O)O1.[O-]C(=O)C[C@H](N)C(=O)N[C@H](C(=O)OC)CC1=CC=CC=C1 KVHQNWGLVVERFR-ACMTZBLWSA-N 0.000 description 1
- DURPTKYDGMDSBL-UHFFFAOYSA-N 1-butoxybutane Chemical compound CCCCOCCCC DURPTKYDGMDSBL-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- 238000005160 1H NMR spectroscopy Methods 0.000 description 1
- 239000004385 Aspartame-acesulfame salt Substances 0.000 description 1
- OKTJSMMVPCPJKN-UHFFFAOYSA-N Carbon Chemical compound [C] OKTJSMMVPCPJKN-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- 240000003538 Chamaemelum nobile Species 0.000 description 1
- 235000007866 Chamaemelum nobile Nutrition 0.000 description 1
- XDTMQSROBMDMFD-UHFFFAOYSA-N Cyclohexane Chemical compound C1CCCCC1 XDTMQSROBMDMFD-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- MTCFGRXMJLQNBG-UWTATZPHSA-N D-Serine Chemical compound OC[C@@H](N)C(O)=O MTCFGRXMJLQNBG-UWTATZPHSA-N 0.000 description 1
- 229930195711 D-Serine Natural products 0.000 description 1
- 229930182822 D-threonine Natural products 0.000 description 1
- RWSOTUBLDIXVET-UHFFFAOYSA-N Dihydrogen sulfide Chemical compound S RWSOTUBLDIXVET-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- 206010013911 Dysgeusia Diseases 0.000 description 1
- GUBGYTABKSRVRQ-QKKXKWKRSA-N Lactose Natural products OC[C@H]1O[C@@H](O[C@H]2[C@H](O)[C@@H](O)C(O)O[C@@H]2CO)[C@H](O)[C@@H](O)[C@H]1O GUBGYTABKSRVRQ-QKKXKWKRSA-N 0.000 description 1
- VTAJIXDZFCRWBR-UHFFFAOYSA-N Licoricesaponin B2 Natural products C1C(C2C(C3(CCC4(C)CCC(C)(CC4C3=CC2)C(O)=O)C)(C)CC2)(C)C2C(C)(C)CC1OC1OC(C(O)=O)C(O)C(O)C1OC1OC(C(O)=O)C(O)C(O)C1O VTAJIXDZFCRWBR-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- 102000004895 Lipoproteins Human genes 0.000 description 1
- 108090001030 Lipoproteins Proteins 0.000 description 1
- 235000007232 Matricaria chamomilla Nutrition 0.000 description 1
- 241001465754 Metazoa Species 0.000 description 1
- 239000012901 Milli-Q water Substances 0.000 description 1
- 239000004698 Polyethylene Substances 0.000 description 1
- FAPWRFPIFSIZLT-UHFFFAOYSA-M Sodium chloride Chemical compound [Na+].[Cl-] FAPWRFPIFSIZLT-UHFFFAOYSA-M 0.000 description 1
- QAOWNCQODCNURD-UHFFFAOYSA-L Sulfate Chemical compound [O-]S([O-])(=O)=O QAOWNCQODCNURD-UHFFFAOYSA-L 0.000 description 1
- 229960005164 acesulfame Drugs 0.000 description 1
- 238000013019 agitation Methods 0.000 description 1
- 150000001298 alcohols Chemical class 0.000 description 1
- 239000003513 alkali Substances 0.000 description 1
- 125000005907 alkyl ester group Chemical group 0.000 description 1
- 229910021529 ammonia Inorganic materials 0.000 description 1
- 150000003863 ammonium salts Chemical class 0.000 description 1
- 238000004458 analytical method Methods 0.000 description 1
- 150000001491 aromatic compounds Chemical class 0.000 description 1
- 235000019413 aspartame-acesulfame salt Nutrition 0.000 description 1
- 235000013871 bee wax Nutrition 0.000 description 1
- 239000012166 beeswax Substances 0.000 description 1
- 230000015572 biosynthetic process Effects 0.000 description 1
- 235000019658 bitter taste Nutrition 0.000 description 1
- 244000309464 bull Species 0.000 description 1
- 230000015556 catabolic process Effects 0.000 description 1
- 238000005119 centrifugation Methods 0.000 description 1
- 230000008859 change Effects 0.000 description 1
- 238000012512 characterization method Methods 0.000 description 1
- 239000003795 chemical substances by application Substances 0.000 description 1
- 150000001875 compounds Chemical class 0.000 description 1
- 238000007906 compression Methods 0.000 description 1
- 230000006835 compression Effects 0.000 description 1
- 239000000470 constituent Substances 0.000 description 1
- 238000001816 cooling Methods 0.000 description 1
- 229940109275 cyclamate Drugs 0.000 description 1
- 230000003247 decreasing effect Effects 0.000 description 1
- 238000006731 degradation reaction Methods 0.000 description 1
- 238000011033 desalting Methods 0.000 description 1
- 235000005911 diet Nutrition 0.000 description 1
- 230000037213 diet Effects 0.000 description 1
- 235000014113 dietary fatty acids Nutrition 0.000 description 1
- 238000009792 diffusion process Methods 0.000 description 1
- 238000002845 discoloration Methods 0.000 description 1
- 238000004821 distillation Methods 0.000 description 1
- 238000010931 ester hydrolysis Methods 0.000 description 1
- 150000002170 ethers Chemical class 0.000 description 1
- 238000001704 evaporation Methods 0.000 description 1
- 239000003925 fat Substances 0.000 description 1
- 229930195729 fatty acid Natural products 0.000 description 1
- 239000000194 fatty acid Substances 0.000 description 1
- 150000004665 fatty acids Chemical class 0.000 description 1
- 239000000796 flavoring agent Substances 0.000 description 1
- 235000019634 flavors Nutrition 0.000 description 1
- 239000012530 fluid Substances 0.000 description 1
- 238000007710 freezing Methods 0.000 description 1
- 230000008014 freezing Effects 0.000 description 1
- 229940083124 ganglion-blocking antiadrenergic secondary and tertiary amines Drugs 0.000 description 1
- LPLVUJXQOOQHMX-UHFFFAOYSA-N glycyrrhetinic acid glycoside Natural products C1CC(C2C(C3(CCC4(C)CCC(C)(CC4C3=CC2=O)C(O)=O)C)(C)CC2)(C)C2C(C)(C)C1OC1OC(C(O)=O)C(O)C(O)C1OC1OC(C(O)=O)C(O)C(O)C1O LPLVUJXQOOQHMX-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- 239000001685 glycyrrhizic acid Substances 0.000 description 1
- 229960004949 glycyrrhizic acid Drugs 0.000 description 1
- UYRUBYNTXSDKQT-UHFFFAOYSA-N glycyrrhizic acid Natural products CC1(C)C(CCC2(C)C1CCC3(C)C2C(=O)C=C4C5CC(C)(CCC5(C)CCC34C)C(=O)O)OC6OC(C(O)C(O)C6OC7OC(O)C(O)C(O)C7C(=O)O)C(=O)O UYRUBYNTXSDKQT-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- 235000019410 glycyrrhizin Nutrition 0.000 description 1
- LPLVUJXQOOQHMX-QWBHMCJMSA-N glycyrrhizinic acid Chemical compound O([C@@H]1[C@@H](O)[C@H](O)[C@H](O[C@@H]1O[C@@H]1C([C@H]2[C@]([C@@H]3[C@@]([C@@]4(CC[C@@]5(C)CC[C@@](C)(C[C@H]5C4=CC3=O)C(O)=O)C)(C)CC2)(C)CC1)(C)C)C(O)=O)[C@@H]1O[C@H](C(O)=O)[C@@H](O)[C@H](O)[C@H]1O LPLVUJXQOOQHMX-QWBHMCJMSA-N 0.000 description 1
- 229910002804 graphite Inorganic materials 0.000 description 1
- 239000010439 graphite Substances 0.000 description 1
- 229930195733 hydrocarbon Natural products 0.000 description 1
- 229910052739 hydrogen Inorganic materials 0.000 description 1
- 229910000037 hydrogen sulfide Inorganic materials 0.000 description 1
- 238000003384 imaging method Methods 0.000 description 1
- 150000002576 ketones Chemical class 0.000 description 1
- 239000008101 lactose Substances 0.000 description 1
- 238000005259 measurement Methods 0.000 description 1
- 229910052751 metal Inorganic materials 0.000 description 1
- 239000002184 metal Substances 0.000 description 1
- 229910000000 metal hydroxide Inorganic materials 0.000 description 1
- 150000004692 metal hydroxides Chemical class 0.000 description 1
- 150000007522 mineralic acids Chemical class 0.000 description 1
- 239000012046 mixed solvent Substances 0.000 description 1
- 238000012544 monitoring process Methods 0.000 description 1
- 229910052759 nickel Inorganic materials 0.000 description 1
- 238000005457 optimization Methods 0.000 description 1
- 150000004028 organic sulfates Chemical class 0.000 description 1
- 239000012188 paraffin wax Substances 0.000 description 1
- 239000003208 petroleum Substances 0.000 description 1
- 229920000573 polyethylene Polymers 0.000 description 1
- HEKURBKACCBNEJ-UHFFFAOYSA-M potassium;1,1-dioxo-1,2-benzothiazol-2-id-3-one Chemical compound [K+].C1=CC=C2C(=O)[N-]S(=O)(=O)C2=C1 HEKURBKACCBNEJ-UHFFFAOYSA-M 0.000 description 1
- 150000003141 primary amines Chemical class 0.000 description 1
- 238000000425 proton nuclear magnetic resonance spectrum Methods 0.000 description 1
- 238000000746 purification Methods 0.000 description 1
- 238000001953 recrystallisation Methods 0.000 description 1
- 239000003507 refrigerant Substances 0.000 description 1
- 230000002787 reinforcement Effects 0.000 description 1
- 238000009877 rendering Methods 0.000 description 1
- 230000011218 segmentation Effects 0.000 description 1
- 229960001462 sodium cyclamate Drugs 0.000 description 1
- 235000014214 soft drink Nutrition 0.000 description 1
- 238000001228 spectrum Methods 0.000 description 1
- 238000013112 stability test Methods 0.000 description 1
- 238000003860 storage Methods 0.000 description 1
- 230000002195 synergetic effect Effects 0.000 description 1
- YLQBMQCUIZJEEH-UHFFFAOYSA-N tetrahydrofuran Natural products C=1C=COC=1 YLQBMQCUIZJEEH-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- 150000003626 triacylglycerols Chemical class 0.000 description 1
- 235000013311 vegetables Nutrition 0.000 description 1
- 238000005406 washing Methods 0.000 description 1
- 238000005550 wet granulation Methods 0.000 description 1
- 210000004885 white matter Anatomy 0.000 description 1
Classifications
-
- A—HUMAN NECESSITIES
- A23—FOODS OR FOODSTUFFS; TREATMENT THEREOF, NOT COVERED BY OTHER CLASSES
- A23L—FOODS, FOODSTUFFS OR NON-ALCOHOLIC BEVERAGES, NOT OTHERWISE PROVIDED FOR; PREPARATION OR TREATMENT THEREOF
- A23L27/00—Spices; Flavouring agents or condiments; Artificial sweetening agents; Table salts; Dietetic salt substitutes; Preparation or treatment thereof
- A23L27/30—Artificial sweetening agents
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C07—ORGANIC CHEMISTRY
- C07K—PEPTIDES
- C07K5/00—Peptides containing up to four amino acids in a fully defined sequence; Derivatives thereof
- C07K5/04—Peptides containing up to four amino acids in a fully defined sequence; Derivatives thereof containing only normal peptide links
- C07K5/06—Dipeptides
- C07K5/06104—Dipeptides with the first amino acid being acidic
- C07K5/06113—Asp- or Asn-amino acid
- C07K5/06121—Asp- or Asn-amino acid the second amino acid being aromatic or cycloaliphatic
- C07K5/0613—Aspartame
-
- A—HUMAN NECESSITIES
- A23—FOODS OR FOODSTUFFS; TREATMENT THEREOF, NOT COVERED BY OTHER CLASSES
- A23L—FOODS, FOODSTUFFS OR NON-ALCOHOLIC BEVERAGES, NOT OTHERWISE PROVIDED FOR; PREPARATION OR TREATMENT THEREOF
- A23L27/00—Spices; Flavouring agents or condiments; Artificial sweetening agents; Table salts; Dietetic salt substitutes; Preparation or treatment thereof
-
- A—HUMAN NECESSITIES
- A23—FOODS OR FOODSTUFFS; TREATMENT THEREOF, NOT COVERED BY OTHER CLASSES
- A23L—FOODS, FOODSTUFFS OR NON-ALCOHOLIC BEVERAGES, NOT OTHERWISE PROVIDED FOR; PREPARATION OR TREATMENT THEREOF
- A23L27/00—Spices; Flavouring agents or condiments; Artificial sweetening agents; Table salts; Dietetic salt substitutes; Preparation or treatment thereof
- A23L27/30—Artificial sweetening agents
- A23L27/31—Artificial sweetening agents containing amino acids, nucleotides, peptides or derivatives
- A23L27/32—Artificial sweetening agents containing amino acids, nucleotides, peptides or derivatives containing dipeptides or derivatives
-
- Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
- Y10—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
- Y10S—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
- Y10S426/00—Food or edible material: processes, compositions, and products
- Y10S426/804—Low calorie, low sodium or hypoallergic
Landscapes
- Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
- Chemical & Material Sciences (AREA)
- Proteomics, Peptides & Aminoacids (AREA)
- Health & Medical Sciences (AREA)
- Polymers & Plastics (AREA)
- Food Science & Technology (AREA)
- Engineering & Computer Science (AREA)
- Nutrition Science (AREA)
- Organic Chemistry (AREA)
- General Health & Medical Sciences (AREA)
- Molecular Biology (AREA)
- Medicinal Chemistry (AREA)
- Genetics & Genomics (AREA)
- Biophysics (AREA)
- Biochemistry (AREA)
- Seasonings (AREA)
- Peptides Or Proteins (AREA)
- Organic Low-Molecular-Weight Compounds And Preparation Thereof (AREA)
- Confectionery (AREA)
- Medicinal Preparation (AREA)
- Pharmaceuticals Containing Other Organic And Inorganic Compounds (AREA)
Abstract
A találmány édesítősók előállítására alkalmas eljárásra vőnatkőzik,amely sók egy aszparaginsavból származó édesítőszerből és egy nemaszparaginsavból származó intenzív édesítőszerből állnak Az eljárásszerint egy főlyékőny közeghez bármilyen sőrrendben a) egyaszparaginsavból származó édesítőszert, b) egy nem aszparaginsavbólszármazó édesítőszert és c) egy erős savat adnak, majd a ren szerbenjelen lévő kőmpőnenseket legalább egy percig reagálni hagyják, és aképződött édesítősót elkülönítik. A találmány kiterjed jóhőstabilitású és alacsőny nedvességtartalmú új édesítősókra, vala intaz aszpartámból és aceszűlfámból készült édesítősó újkristálymódősűlatára is. A találmány magában főglalja tővábbá azédesítősók alkalmazását és a sókat tartalmazó készítményeket. ŕ
Description
A jelen találmány két édesítökomponensböl álló édesítösók előállítására alkalmas eljárásra vonatkozik. A találmány tárgyát különösen két édesítökomponensböl álló édesítösók folyékony közegben történő előállítása képezi, amelynek kiindulási anyaga egy aszparaginsavból származó édesítőszer és egy szerves édesítősav származéka, ez utóbbi egy nem aszparaginsavból származó intenzív édesítőszernek felel meg. A találmány olyan új édesítösókra, amelyek jó höstabilitással és alacsony nedvességtartalommal rendelkeznek, valamint különösen aszpartámból és aceszulfámsavból készült édesítősó új kristálymódosulatára is vonatkozik. Emellett a találmány édesítősók élelmiszer-kompozíciókban, cukrászati készítményekben, édességekben, rágógumikban történő alkalmazását is magában foglalja. A találmány a továbbiakban az ilyen édesítösókat tartalmazó készítményekre is kiterjed.
Az ES- A- 8604766 számú spanyol szabadalmi irat például édesítöaszpartámból (a-L-aszpartil-L-fenilalanin-metil-észter; a továbbiakban APM) és szacharinsavból (3-oxo-2,3-dihidro-1,2-benzizotiazol-1,1 -dioxid) származó aszparaginsavsók előállítását ismerteti. Az ES- A- 8604766 számú szabadalmi irat az aceszulfámsavat és a glicirrizinsavat is potenciális kiindulási anyagként említi. Ennek a közleménynek megfelelően szerves édesítősav-származékként (amiről úgy tűnik, hogy a gyakorlatban csak a szacharinsav esetében valósítottak meg) a szerves édesítősavat magát metanolban oldják, majd ekvimoláris mennyiségű aszpartámot adnak a savhoz, és az elegyet 40-50 °C-on oldódásig melegítik; az oldatot ezután forgó készülékben párolják (amíg szilárd anyag képződik, vagy egy előre meghatározott koncentrációig), és a képződött só adott esetben metanollal elegyedő oldószer hozzáadásával kinyerhető, a kinyerés oldhatatlan termékként, vagy a hozzáadott oldószerben vagy a kapott oldószerrendszerben történhet. Ennek az eljárásnak fö hátránya a szerves sav alkalmazása. Ennek az az eredménye, hogy a módszer lényegében szacharinátok előállítására korlátozódik, mivel más alkalmas szerves édesítősavak azaz a szacharinsav kivételével - általában nem stabilak, és ezért nehezen előállíthatok. A bejelentő azt találta, hogy rossz eredmények kaphatók akkor is, ha az ES-A-8604766 számú szabadalmi iratban a szacharinsavból készült termék előállítására leírt eljáráshoz hasonlóan járunk el a szacharinsavtól eltérő szerves édesítösavat alkalmazva. Mindeddig azonban még megfelelő eljárások sem ismeretesek az ilyen sók előállítására. Emellett, amint azt a jelen bejelentés kísérleti részében megmagyarázzuk, a bejelentő azt is tapasztalta, hogy az ES- A- 8604766 számú szabadalmi irat szerinti eljárással - amely az általános alkalmazhatóság tekintetében korlátozott - kapott sók nedvességtartalma aránylag magas, és a höstabilitása korlátozott. Különösen vonatkozik ez az aszpartám és aceszulfámsavak sójára, amelyk az ES- A- 8604766 számú szabadalmi irat szerinti eljárással készült.
Jelenleg számos intenzív édesítőszer ismeretes. Ezek egy jelentős része aszparaginsavból származik. Az aszpartám (cx-L-aszpartil-L-fenil-alanin-metil-észter;
APM) például napjainkban egyike a legfontosabb intenzív édesítőszereknek. Az APM édesítöereje a cukorénak körülbelül 200-szorosa. Más, aszparaginsavból származó édesítőszerekre példaként az aszpartámnak megfelelő kevés szénatomos alkil-észtereket, az Laszpartil-D-szerin és az L-aszpartil-D-treonin észtereit [Aryoshi és munkatársai, Bull. Chem. Soc. Jap., 47, 326 (1974)], az L-aszpartil-D-alaninol és L-aszpartil-Dszerinol észtereit (US-A-3 971 822), a 3-L-a-aszpartil-D-alanilamido-2,2,4,4-tetrametil-tietanil-amint (álltám; EP- A- 0034876; körülbelül kétezerszer édesebb a cukornál), és sok mást említhetünk.
Emellett különféle szintetikus intenzív édesítőszerek ismeretesek, amelyek nem aszparaginsavból, hanem más szerves savakból vezethetők le. Ezekre a jelen bejelentésben szerves édesítösavakként utalunk. Ilyenek például a régen ismert édesítőszerek, az aceszulfám-K (6-metil-l,2,3-oxatiazin-3(3K)-on-2,2-dioxid; a továbbiakban AceK; a cukornál 200-szor édesebb; US-A3 689486), a szacharin-Na (nátrium-2,3-dihidro-3-oxobenzizoszulfonazol; 300-szor édesebb a cukornál) és a ciklamát-Na (nátrium-ciklohexil-szulfamát; 30-szor édesebb a cukornál). A vonatkozó savaknak különösen a nátrium-, kalcium- és káliumsói mutattak megfelelő édes tulajdonságokat. Ezek az édesítőszerek is, éppen úgy, mint az APM, nagy mennyiségekben kerülnek felhasználásra élelmiszerek, így üdítőitalok, diétás termékek, rágógumik, cukrászati készítmények, édességek stb. édesítésére. A szóban forgó szerves édesítösavak önmaguk kevésbé alkalmasak édesítőszernek, mivel vagy instabilak, vagy kevésbé megfelelő ízprofillal rendelkeznek. Ráadásul a szerves édesítösavak vízben csak kevéssé oldódnak.
Meg kell jegyeznünk, hogy az intenzív édesítőszerek alkalmazásának lehetőségei a különféle termékekben leszűkülhetnek az ilyen édesítőszereket tartalmazó (vég)termékek előállítása és/vagy tárolása során mutatott kémiai és/vagy höstabilitásuk következtében. Az édesítőszerek höstabilitása például fontos tényező az édesítőszernek a cukrászati készítményekben való alkalmazásra történő megválasztásánál. Például az aszpartámnak vagy származékainak ilyen esetekben való alkalmazása az aránylag kedvezőtlen höstabilitásuk miatt korlátozott. Ebben az összefüggésben az US-A-4 439 460 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás 1. oszlopának 30. sorában megjegyzik, hogy az abban az időben ismert aszpartámsók általában azzal a hátránnyal rendelkeztek, hogy höstabilitásuk nem volt olyan, mint amilyennek lennie kellett volna, ezen ok miatt nem voltak általánosan alkalmazhatók. Ezután arra a következtetésre jutnak, hogy az aszpartámnak csak speciális szulfát (SÓ,2 ) és szerves szulfát (RSO3 ) sói rendelkeznek megfelelő höstabilitással.
Az ES-A-8604766 számú szabadalmi bejelentésben azt írják, hogy két intenzív édesítőkomponensen alapuló sók anélkül rendelkezhetnek (szinergetikus) édesítő tulajdonságokkal, hogy - szilárd vagy oldott formában - a sav keserű íze érezhető lenne, valamint az oldódási sebesség stb. tekintetében előnyösek lehetnének, azonban jelenleg ilyen sókat a gyakorlatban alig
HU 216 320 A alkalmaznak korlátolt hozzáférhetőségük és korlátozott hőstabilitásuk miatt.
Ezért szükség van általánosabb, egyszerűbb eljárásra két édesítőkomponensből álló édesítösók előállítására, amelyek egy aszparaginsavból származó édesítőszerből és egy szerves savból épülnek fel, amely szerves sav egy nem aszparaginsavból származó intenzív édesítőszernek felel meg, amely eljárás lehetővé teszi, hogy a képződött édesttösókat termikusán stabil formában és alacsony nedvességtartalommal kapjuk a fentebb említett hátrányok nélkül, különösen azon korlátozás nélkül, hogy az előállítási eljáráshoz a szóban forgó szerves savat kelljen alkalmazni.
Meglepő módon azt találtuk, hogy két édesítőkomponensből álló édesítősókat egy nagyon megfelelő módon és termikusán stabil formában és alacsony nedvességtartalommal állíthatunk elő egy folyékony közegben, egy aszparaginsavból származtatott édesítőszerből és egy szerves édesítösavból kiindulva, amely sav egy nem aszparaginsavból származó intenzív édesítőszernek felel meg, oly módon, hogy a folyékony közeghez adjuk az a), b) és c) lépéseket bármilyen sorrendben végezve:
a) (i) komponensként az aszparaginsavból származó édesítőszert;
b) (ii) komponensként egy szerves édesítösav sóját, amely egy nem aszparaginsavból származó intenzív édesítőszernek felel meg;
c) (iii) komponensként egy erős savat; és
d) a rendszerben jelen lévő komponenseket hagyjuk, kívánt esetben keverés közben, legalább egy percig reagálni, úgyhogy édesítösó képződik, és
e) az édesítösót a kapott reakcióelegyböl elkülönítjük. Ilyen módon egy általánosan alkalmazható, egyszerű módszer válik hozzáférhetővé a szóban forgó édesítösók előállítására a legtöbb vonatkozó, kiindulási anyagként használható szerves édesítösav instabilitásában rejlő hátrányok nélkül.
A jelen leírás elején már adtunk az aszparaginsavból származó olyan édesítőszerekről egy nem teljes listát, amelyek a jelen találmány keretei között kiindulási anyagként használhatók. Ezekre az anyagokra egyszerűség kedvéért (i) komponensként vagy (i) kiindulási anyagként utalunk; különösen előnyösen aszpartámot és alitámot használunk (i) kiindulási anyagként ebből a vegyületcsoportból, mivel a belőlük a találmány szerint előállított termékek az íz, a nedvességtartalom és höstabilitás tekintetében jó tulajdonságokkal rendelkeznek.
Fentebb, nem kimerítő módon, de adtunk példákat a szerves édesítösavak sóira is, amelyek a nem aszparaginsavból származó intenzív édesítőszereknek felelnek meg, és amelyek a jelen találmány keretei között kiindulási anyagként használhatók. Az alábbiakban ezekre az anyagokra az egyszerűség miatt (ii) komponensként vagy (ii) kiindulási anyagként utalunk; a szerves édesítösavak sóit, amelyeket a találmány szerinti eljárásban alkalmazunk, előnyösen a kálium-, nátrium-, kalcium-, ammónium- és szekunder vagy tercieramin-sók közül választjuk. Különösen megfelelő kiindulási anyagok az aceszulfámsav, szacharinsav és a ciklámsav közül választott szerves savak vonatkozó sói.
A találmány szerinti eljárásban az (i) és (ii) kiindulási anyagokat nem kell száraz vagy lényegében száraz formában alkalmazni. így lehetséges például az aszparaginsavból származó édesítőszer előállítási eljárásában kapott nedves kristálytömeget, például az APM 2- 6 tömeg%-os vizes szuszpenzióját vagy például a 30- 70 tömeg% nedvességtartalmú kristálypogácsáját használni, amelyet az eljárás egy további lépésében a centrifugával vagy más elválasztási módszerekkel végzett szilárd- és folyékonyanyag-elkülönítés után kapunk. Kiindulási anyagként olyan vizes szuszpenziókat is alkalmazhatunk, amelyek diszpergálószert tartalmaznak, ilyen például az APM 10-70 tömeg%-os vizes szuszpenziója, ahogy az a kereskedelemben NutraSweet Cusrom LiquidR néven forgalomban van.
Elvileg a találmány szerinti eljárást bármilyen folyékony közegben megvalósíthatjuk. A szakember számára nyilvánvaló, hogy az alkalmazott reakciókörülmények között a közegnek közömbösnek kell lennie (azaz irreverzíbilisen nem reagálhat) a felhasznált kiindulási anyagokkal és a kapott termékekkel szemben. A folyékony közeg a jelen szabadalmi bejelentés értelmében ezért bármely olyan közeget jelent, amely a reagensekkel [a kiindulási anyagként használt (i) és (ii) komponensekkel], a végtermékkel és az erős savval szemben közömbös, és hogy az eljáráshoz választott hőmérséklet-tartományban folyékony. Ha az eljárás egy vagy több lépése során és a választott folyékony közegtől függően szilárd anyag van jelen a folyékony közegben, amely egy vagy több kiindulási anyagot, (i) és (ii) komponenst és/vagy a reakcióban képződött kívánt édesítősót vagy szervetlen sót tartalmaz, a jelen bejelentés keretei között a zagy fogalmát szintén használjuk. A találmány szerinti eljárásban számos alkalommal zagy van jelen. Ez nem akadályozza az eljárást. Sőt még előnyös is, ha legalább 1,0 tömeg% szilárd anyag van jelen a reakcióelegyben a d) lépés után. Általában ezért az ilyen zagy legalább 1,0 tömeg% szilárd anyagot tartalmaz a folyékony közeg és az alkalmazott kiindulási anyagok, valamint az erős sav összes tömegére vonatkoztatva. Azonban magasabb szilárdanyag-tartalom is lehetséges; a zagy szilárdanyag-tartalma elérheti például az 50, sőt a 60 tömeg%-ot is a folyékony közeg, az alkalmazott kiindulási anyagok és az erős sav összes tömegére vonatkoztatva anélkül, hogy a rendszer keverése lehetetlenné válna. A szilárdanyag-tartalom pontos felső határát ezért nehéz megadni. Ezt különösen a rendszer keverhetőségének és viszkozitásának a reakció alatti és a reakció végén történő gyakorlati megfigyelésével lehet meghatározni. Ezt a szakember könnyen elvégezheti. A rendszer keverhetösége adott esetben javítható diszpergálószer, például hexaetil-cellulóz (HEC) hozzáadásával. A folyékony közegtől és a választott eljárási körülményektől függően a találmány szerinti eljárás teljesen vagy nagyjából oldatban, azaz szilárd anyag jelenléte nélkül is megvalósítható.
Azonban a nagyobb elérhető térfogathozamokra és a végtermék nagyobb tisztaságára tekintettel az eljárást
HU 216 320 A előnyösen olyan körülmények között végezzük, hogy a reakciórendszerben legalább 1,0 tömeg% szilárd anyag legyen jelen, adott esetben már a c) lépés előtt, de mindenképpen a d) lépés végén. A szilárd anyagnak nem feltétlenül kell a kívánt édesítösónak magának lennie, hanem a választott folyékony közegtől függően szervetlen só is lehet. Ezt a későbbiekben részletesebben kifejtjük.
Gyakorlati és gazdasági okok miatt a folyékony közeget különösen víz, kevésbé vagy erősebben poláris szerves oldószerek, például kevés (1- 8) szénatomos alkoholok vagy ketonok, így például aceton vagy metilizobutil-keton (MIBK) vagy halogénezett 1-6 szénatomos szénhidrogének vagy észterek (például etil-acetát), vagy éterek, például metil-(terc-butil)-éter (MTBE), dibutil-éter, dietil-éter és tetrahidrofurán, és apoláris szerves oldószerek, így alkánok (például pentán, hexán, ciklohexán, petroléter), aromás vegyületek (például toluol vagy benzol), valamint vízzel elegyedő vagy nem elegyedő oldószerek, így például oldatok, amelyek metanol és metil-etil-keton (MEK), MIBK vagy MTBE, vagy a fentebb említett folyadékok közül választott más komponensek megfelelő arányú elegyei, ezen belül vizes közegek közül választjuk. A folyékony közegre, amely jelentős mennyiségű vizet, például a folyékony közeg teljes tömegére vonatkoztatva legalább 50% vizet tartalmaz, a jelen találmány keretén belül vizes közegként utalunk. A folyékony közeg adott esetben már tartalmazhat valamennyi erős savat, (iii) komponenst is.
Folyékony közegként előnyösen vizes közeget alkalmazunk. Egyrészt ezt azért részesítjük előnyben, mert ha a szerves édesítösav alkáb/alkáliföldfém sóit alkalmazzuk, az eljárás végén jelen lévő szervetlen só oldatban marad, míg a kívánt édesítösó közvetlenül, szilárd formában nyerhető ki a vizes közegből. Amikor a találmány szerinti eljárást vizes közegben valósítjuk meg, rendszerint zagyot kapunk már az (i) komponens hozzáadása után, és az eljárás végén is főképpen szilárd anyagok vannak jelen, és ezért a vizes közegben végzett eljárást „zagyban történő átalakítás”-nak is nevezhetjük. Általánosabban fogalmazva, és azokat a találmány szerinti eljárásokat figyelembe véve, amelyek a választott folyékony közegtől függően szilárd anyagok teljes vagy részleges távollétében játszódnak le, és amelyekben a kívánt édesítősó például oldatban marad, az eljárást „átsózási eljárásnak” is nevezhetjük. Amikor a találmány szerinti átalakítást például (m)etanolban végezzük, a folyamat végén a szervetlen só kiválik, és a képződött édesítösó oldatban marad. Az eljárás ebben az esetben is „zagyban történő átalakulás”-nak nevezhető.
A kívánt édesítösónak a reakcióelegyból történő elkülönítése az e) lépésben szilárd-folyadék elválasztással oldható meg. Ha az édesítösó szilárd anyagként van jelen a d) lépés végén, a szilárd-folyadék elválasztást közvetlenül, adott esetben pedig azután végezhetjük el, hogy a reakcióelegyet bizonyos mértékig a folyékony közeg részleges lepárlásával, előnyösen csökkentett nyomáson töményítettük.
Ha az édesítösó, például amikor az eljárást (metanolban végezzük, a d) lépés végén oldatban van, és a szervetlen só szilárd anyag formájában van jelen, először a szervetlen sót távolíthatjuk el szilárd-folyadék elválasztással, majd az édesítósót a szűrletből hűtéssel vagy második folyékony közeg hozzáadásával, adott esetben a folyékony közeg teljes eltávolításával (például permetezve szárítással) vagy olyan betöményítési lépéssel kombinálva kristályosítjuk, amelyben az oldatot részlegesen, csapadék képződéséig bepároljuk. Ezután a kicsapódott édesítósót szilárd-folyadék elválasztással kinyerjük. Ezért mindegyik esetre vonatkozóan azt mondhatjuk, hogy alapjában véve az édesítósót szelektíven kristályosítjuk.
A zagyban történő átalakulási folyamatban képződött szervetlen só egészének vagy egy részének az eltávolítása nem szükséges a találmány szerinti eljáráshoz. A folyékony közegnek az alkalmas megválasztásával, amelyben a képződő édesítösónak és a képződött szervetlen sónak az oldhatósága aránylag nagy, még 20-40 °C-on is, a kapott reakcióelegyet - legcélszerűbben - közvetlenül felhasználhatjuk, például egy permetezve szárítási folyamatban. A képződött édesítósóknak és a szervetlen sóknak az aránylag nagy oldhatósága kevert oldószer-kombinációk, például víz/(m)etanol rendszerek nagy, például körülbelül 60- 95 térfogat%-os metanoltartalom mellett való alkalmazásával érhető el. A szakember könnyen meghatározhatja, hogy milyen körülmények között végezhető a permetezve szárítási eljárás a szervetlen só (elsődleges vagy közbenső) eltávolítása nélkül.
A vizes közeget másrészt azért részesítjük előnyben, mert azt találtuk, hogy a kapott édesítősók a vizes közeg használatakor rendelkeznek a legjobb tulajdonságokkal, különösen az alacsony nedvességtartalmat és a hóstabilitást illetően. A legelőnyösebb vizes közeg maga a víz, azért is, mert vízben nagy kristályokat kapunk, amelyek a szilárd-folyadék elválasztás szempontjából előnyösek. Amint azt a későbbiekben kifejtjük, amikor a találmány szerinti eljárást folyékony közegként vízben végezzük, különösen az aszpartám és aceszulfámsav édesí tósóját új, nagyon alkalmas kristálymódosulat formájában kapjuk. Emellett a víz különösen megfelelő folyékony közeg, mivel a folyadék elenyésző mennyiségeitől eltekintve, a végtermékben nincsenek jelen szerves oldószermaradékok. A találmány szerinti eljárást alkalmasan vizes közegben és jobbára szerves természetű folyékony közegben is végezhetjük akkor, amikor kiindulási anyagként a szerves sav aminsóit vagy ammóniumsóit használjuk.
Az (i) és (ii) komponensek mennyiségeinek a folyékony közegben alkalmazandó koncentrációi nagyon tág határok között nem döntőek. Nyilvánvalóan az eljárás gazdaságossága miatt inkább magasabb koncentrációkat alkalmazunk, akkor is, amikor szilárd anyag van jelen a rendszerben, például 10 tömeg%-nál nagyobb, és előnyösebben 30-50 tömeg%-ban vagy még magasabb, például 60 tömeg%-ban. Magától értetődik továbbá, hogy a legmagasabb lehetséges koncentrációkat nemcsak a „zagyban történő átalakulási folyamat” esetén részesítjük előnyben, hanem akkor is, ha az eljárást a kiválasztott folyékony közegben és akiválasztott eljárási hőmérsékleten teljesen vagy főként oldatban valósítjuk meg.
HU 216 320 A
Az (i) és (ii) kiindulási anyagok aránya a találmány szerinti eljárásban általában széles határok között változhat. Rendszerint az (i) és (ii) anyagok mólarányát 0,2: 1 és 5: 1 közötti, előnyösebben a 0,5: 1 és 2: 1 közötti tartományokban választjuk. Az említett tartományokon belül nagyon valószínű, hogy akiindulási (i) és (ii) anyagok, az erős sav, a folyékony közeg és más eljárási körülmények kombinációja révén valójában az édesítösót szilárd formában kapjuk, amely szinte tisztán az aszparaginsavból származó édesítőszer és a szerves édesítősav 1: 1 arányú sóját tartalmazza. Annak ellenére, hogy az (i) és (ii) komponensek mólaránya az 1: 1től eltér, leginkább mégis az 1: 1 sót kapjuk, ha a folyékony közeget úgy választjuk meg, hogy vagy a) a folyamat végén megmaradó (i) vagy (ii) komponens, amely feleslegben vett kiindulási anyagként volt jelen, oldatban marad, és az édesítősó csapadékként van jelen, vagy b) az édesítősó marad oldatban, míg az (i) vagy (ii) komponens, amely feleslegben van jelen, szilárd anyagként van jelen. Az a) variáció például vizes környezetben, a b) variáció például (m)etanolban valósul meg.
Előnyösen az (i), (ii) és (iii) komponensek mennyiségeit úgy választjuk meg, hogy a kapott termék (az édesítősó) a száraz tömegre vonatkoztatva lényegében, azaz legalább 90 tömeg%-ban, különösen legalább 95 tömeg%-ban a kívánt sóból álljon. Meg kell jegyeznünk, hogy a szervetlen sónak még az édesítősóra vonatkoztatott körülbelül 15 tömeg%-os mennyiségben való jelenléte sem okoz semmilyen problémát.
A sóképződés sztöchiometriája és az eljárás gazdaságossága miatt az (i) és (ii) kiindulási anyagok aránya előnyösen 1: 1 mól. Kívánt esetben a szakember az alkalmazott mennyiségeknek és az (i) és (ii) komponensek arányának, valamint, ahogy azt a későbbiekben részletezzük, az erős savnak a megválasztásával szabadon tűzheti ki célul, hogy egy édesítösót szilárd formában, amely kívánt termékként az eljárás végén visszamarad, az (i) vagy (ii) komponensek egyikének egy részével, amely szintén szilárd formában van jelen, együtt kapjon egy nagyon speciális íz- vagy stabilitási profil létrehozása érdekében.
Azok a hatások, amelyek egy feleslegben lévő kiindulási anyag végtermékben való jelenlétének biztosítására történő kísérletekkel érhetők el, nem azonosak, de lehet, hogy leginkább azokhoz hasonlíthatók, amelyeket különféle édesítőszerek bizonyos mennyiségben történő kombinálásával kaphatunk. Az intenzív édesítőszerek kombinációinak (keverékeinek) [ami például az édesítőerő kölcsönös erősítéséhez vezethet (szinergizmus)] vagy más komponensekkel történő kombinációinak alkalmazása - az ízprofil javítása vagy a keserű utóíz vagy más nemkívánatos jelenség eltüntetése céljából - a gyakorlatban önmagában ismert. Az édesítőszerek ilyen kombinációi általában az egyes komponensek keverésével kaphatók. Az édesítőszerek ilyen kombinációi azzal a fö hátránnyal rendelkeznek, hogy - szilárd formában - szételegyedés következhet be.
Ahol ez a bejelentés keverésre utal, ott a rendszert legalább részben mozgásban tartjuk például keveréssel vagy rázással úgy, hogy a külölféle jelen lévő komponensek aránylag homogén eloszlását érjük el, és az erős savnak a helyileg túl magas, nemkívánatos koncentrációját elkerüljük. Ez nemkívánatos mellékreakciókhoz, így hidrolízishez vezethet. Azonban nincs szükség nagyon erős keverésre, ennek a nagyságát a zagy sűrűsége és keverhetösége szabja meg, amely zagy az eljárás bármely pillanatában jelen lehet. Rendszerint csak kis keverés szükséges, és még keverés nélkül is elég jó eredmények érhetők el, feltehetően azért is, mert az átsózásos eljárás alatt, különösen amikor az eljárást vizes közegben valósítjuk meg, a kristályosodás keverés távollétében még jobban halad előre. Különösen abban az esetben, amikor az erős savat részletekben adagoljuk, nincs, vagy egyáltalán nincs szükség keverésre. Emellett, ha zagy van jelen, az erős sav gyors hozzáadásának hatására a zagy rendszerint hirtelen sűrűvé válik, ami szintén megnehezíti a zagy keverését.
A találmány szerinti átsózási eljárás általában aránylag gyorsan végbemegy. Elvileg elegendő a komponenseket a d) lépésben, még szobahőmérsékleten is, legalább egy percig reagálni hagyni, hogy teljes átalakulás menjen végbe, akkor is, amikor az eljárás „zagyban történő átalakulási reakció”-ként valósul meg.
A jelen találmány keretei között használható alkalmas erős savak általában olyan szerves vagy szervetlen savak, amelyek pKa-értéke alacsonyabb az aszparaginsavból származó édesítőszer pKa-értékénél; azonban ezeket előnyösen a sósav, kénsav vagy foszforsav közül választjuk. A c) lépésben használt erős savat, azaz az (iii) komponenst az erős sav folyékony közegben készült oldata formájában (amely hígtól erősen koncentráltig változhat) alkalmazhatjuk a találmány szerinti eljárásnak megfelelően. Az erős savat különösen ugyanazon folyékony közeggel készült oldat formájában használjuk, amelyet az eljárásban alkalmazunk. Ha sósavat használtunk erős savként, a c) lépésben történő hozzáadása történhet gáz alakú hidrogén-klorid bevezetésével is.
Az erős sav legalább egy részét a c) lépésben adjuk a rendszerhez, de további, előnyösen fokozatos adagolás is lehetséges a d) lépés során.
Az a)- c) lépésben használt erős sav együttes mennyisége, ahol adott esetben az erős sav egy része már a folyékony közegben jelen lehet, és a d) lépésben használt erős sav mennyisége, ahol az erős sav adagolása előnyösen fokozatosan történik, tág határok között változhat, és általában az (i) komponens mennyiségének legalább 25%-a (H+-ekvivalensekben). Ha a használt erős sav összes mennyisége az aszparaginsavból származó édesítőszerhez viszonyítva (H+ -bán) ekvivalensnél kisebb, az utóbbi anyag kívánt édesítösóvá történő 100%-os átalakítása nem lesz lehetséges, úgyhogy ennek az anyagnak egy része a végtermékben szilárd formában lesz jelen a képződött szilárd édesítősó mellett.
Nincs kifogás az ellen sem, hogy az erős savat az (i) komponens mennyiségére (H+-ekvivalensekben) számítva 100%-nál nagyobb mennyiségben használjuk. Az erős sav jelen lévő feleslege általában oldatban marad.
HU 216 320 A
Azonban az erős sav mennyiségét nem választhatjuk olyan magasnak, hogy a reakciórendszer pH-ja arra a szintre csökkenjen, ahol nemkívánatos mellékreakciók mennek végbe, például hidrolízis játszódik le. Ha az alkalmazott erős sav összes mennyisége nagyobb, mint az aszparaginsavból származó édesítőszerre vonatkoztatott ekvivalens (H+-ban), ez gazdasági szempontból kevésbé elfogadható a szükségtelenül nagy mennyiségű sav fogyasztása és a semlegesítés stb. miatt, amire valamely további eljárási lépésben szükség lesz. Ha a keletkezett szilárd termékben a visszamaradó AceK mennyiségét nemkívánatosnak ítéljük, például az ízprofil miatt, ami például előfordulhat, amikor egy aceszulfámsót (például AceK-ot) az APM-hoz viszonyítva feleslegben használunk az aszpartám-aceszulfám-só előállításánál, ekkor ajánlatos az erős sav mennyiségét (H+-ban) az alkalmazott AceK mennyiségéhez viszonyítva ekvivalensnek választani. Amint már utaltunk rá, ez részben a választott folyékony közegtől függ.
Az a sorrend, amely szerint az (i) és (ii) komponenseket, valamint az erős savat adagoljuk, nem bizonyul kritikusnak. Kívánt esetben a folyékony közegekbe történő adagoláskor bármilyen sorrend választható anélkül, hogy az a kapott termékre lényeges hatást gyakorolna. Azonban ajánlatos a három komponens, azaz az (i), (ii) és az (iii) egyikét és előnyösen az erős savat akkor a többi komponenshez adni, amikor ezeket már a folyékony közeghez adtuk. Kívánt esetben a három komponens közül kettőt egyidejűleg adhatunk a folyékony közeghez, például az aszpartám-aceszulfaminsavsó előállításakor szimultán adagolni az aszpartámot és az erős savat, vagy más esetben az aceszulfám-K-t és az erős savat. Ez utóbbi esetben ez történhet úgy, hogy a komponenseket egymástól elkülönítve vagy keverék formájában adagoljuk. A még jelen nem lévő komponens(ek) adagolása előnyösen fokozatosan történik.
Ahol ebben a bejelentésben egy vagy több komponens fokozatos adagolását említjük az a), b), c) vagy d) lépésben, különösen az erős savra vonatkozóan, az azt jelenti, hogy azt a komponenst lassan, például 5 perc és 2 óra közötti idő alatt, folyamatosan vagy kis részletekben adjuk a rendszerhez, attól függően, hogy milyen a rendszer koncentrációja és a hozzáadandó összes mennyiség, úgyhogy a nemkívánatos túl nagy helyi koncentrációkat, különösen az erős sav esetében, elkerüljük. Ezt a szakember optimalizálással egyszerűen meghatározhatj a.
A találmány szerinti eljárás egy különösen alkalmas megvalósítása szerint az (i) és (iii) komponenseket nem elkülönítve adagoljuk, hanem ehelyett az aszparaginsavból származó édesítőszer erős savval készült sóját, például az APM.HC1 sót használjuk kiindulási anyagként. Előnyösen ezt olyan mennyiségben végezzük, amely ennek a sónak az oldhatósági határa felett van. Ezt követően az (ii) komponenst adjuk a rendszerhez, majd a jelen lévő komponenseket hagyjuk reagálni legalább egy percig, amikor is a kívánt édesítősó képződik. Ezt megfordítva az is lehetséges, hogy elősző· az (ii) komponenst tápláljuk be, majd az aszparaginsavból származó édesítőszer sóját az erős savval. Ha a találmány szerinti eljárás ezen speciális foganatosítási módját vizes közegben valósítjuk meg, előnyösen egy „zagyban történő átalakulási folyamatot” játszatunk le, ami azt jelenti, hogy a koncentrációk legalább 3,5 tömeg%-nál magasabbak, de még előnyösebben sokkal, például 10 tömeg%-nál vagy még 30%-nál is magasabbak, például 50 tömeg%-osak.
Megjegyezzük, hogy a CA-A- 1027113 számú kanadai szabadalmi irat szerinti módszer, ami a vizes környezetben végzett eljárást illeti, némi hasonlóságot mutat ehhez a speciális, különösen alkalmas foganatosítási módhoz, azonban egyáltalán nem lehet a kettőt azonosnak tekinteni, mivel ezen kanadai szabadalmi irat szerint az eljárást vizes környezetben alacsony, feltehetően legfeljebb maximum 2,5 tömeg%-os koncentrációk mellett kell megvalósítani, mivel minden reagensnek oldatban kell lennie. Továbbá ez az oldószer-eltávolítás miatt gazdasági szempontból nem vonzó eljárás olyan végtermékhez vezet, amely 90%-nál kevesebb kívánt édesítősót tartalmaz. Ez az eljárás ezért kevésbé megfelelő.
Egy másik alkalmas megvalósítási mód szerint a b) lépésben használt szerves édesítősav sóját in situ állítjuk elő a szerves édesítősav és egy bázis reagáltatásával. Megfelelő bázisok az ammónium- és/vagy alkáli(föld)fém-hidroxidok, valamint a primer, szekunder és tercier aminok és az ammónia.
A találmány szerinti eljárást elvileg - 20 °C és + 90 °C között bármilyen hőmérsékleten végezhetjük, feltéve, hogy a rendszer folyékony és keverhető marad. Túl alacsony hőmérsékleten, vizes környezetben fennáll a fagyás veszélye, míg, szintén főként vizes környezetben, túl magas hőmérsékleten a kiindulási anyagok és a termékek bomlása, például észterhidrolízis következhet be, akár komoly mértékben is. Ha az eljárás d) lépését lényegében környezeti hőmérsékleten végezzük, jó eredményeket kapunk a képződött szilárd termék hőstabilitását és alacsony nedvességtartalmát illetően is. Azonban az eljárás d) lépését előnyösen emelt hőmérsékleten, különösen 40-70 °C-on valósítjuk meg, ezután a kapott rendszert fokozatosan 0- 20 °C-ra hű tjük, mivel ilyen módon, különösen amikor az átalakítást vizes közegben végezzük, kiváló szűrési és jó kezelhetőségi tulajdonságokkal rendelkező édesítősót kapunk.
Kívánt esetben a találmány szerinti eljárással kapott édesítősót elkülönítés után moshatjuk, és ismert módon száríthatjuk. Ezt követően az is lehetséges, hogy további átkristályosítást és/vagy további tisztítást végezzünk szintén ismert módszerrel. A permetezve szárítás nagyon alkalmas forma az olyan édesítősó szárítására, amelyben a választott folyékony közegtől függően a szervetlen só előzetes elválasztása még nem is szükséges.
A találmány kiterjed olyan új édesítősókra is, amelyek két édesítőkomponenst, egy aszparaginsavból származó édesítőszert és egy szerves savat tartalmaznak, amely sav egy nem aszparaginsavból származó intenzív édesítőszernek felel meg; az új édesítősók jó hőstabilitásúak, azaz kevesebb, mint 0,5%-ban bomlanak 60 percig 120 °C-on végzett hevítés hatására, vagy ke1
HU 216 320 A vesebb, mint 0,5%-ban bomlanak 70 órán át 70 °C-on végzett hevítés hatására, és nedvességtartalmuk < 0,5 tömeg%, különösen < 0,25 tömeg%. Az ilyen édesítösókat különösen akkor kapjuk, ha a találmány szerinti eljárást folyékony közegként vízben végezzük. Meglepő módon azt találtuk, hogy az ilyen vízből kinyert édesítősók jó hóstabilitásúak, és egyszerűen kaphatók olyan nedvességtartalommal, amely más ismert édesítőszerekhez képest gyakran alacsony, <0,5 tömeg%, különösen <0,2 tömeg%, és gyakran még <0,15 tömeg%. Ebben az összefüggésben a jó hőstabilitás ezért azt jelenti, hogy a kapott termékek nem mutatnak 0,5 tömeg%-nál nagyobb mértékű bomlást, amikor egy órán át 120 °C-on (vagy 70 órán át 70 °C-on) hevítjük. Ha az 1 órán át 140 °C-on történő hevítés hatására a bomlás nem haladja meg a 0,5 tömeg%-ot, a hőstabilitást nagyon jónak mondhatjuk.
A bejelentő azt találta, hogy a kapott édesítősó csökkenő nedvességtartalmával jobb hőstabilitás demonstrálható. Ez különösen előnyös akkor, amikor a kérdéses édesítősókat például cukrászati termékekben alkalmazzák.
A találmány különösen vonatkozik az aszpartám és aceszulfámsav édesítősóinak egy új kristálymódosulatára. Ezen új kristálymódosulat röntgendiffrakciós képe az 1. ábrán látható. Megjegyezzük, hogy véletlenül, a fenti diffrakciós vonalak intenzitásának aránya nélkül is változhat, hogy az anyag eltérő kristálymódosulatot foglalna magában. Az összehasonlítás kedvéért a 2. ábra olyan szóban forgó sónak mutatja a röntgendiffrakciós képét, mintha az az ES- A- 8604766 számú szabadalmi irat szerint lett volna előállítva. Ezt a későbbiekben, a jelen bejelentés kísérleti részében megmagyarázzuk. Az új kristálymódosulat röntgendiffrakciós képét különösen a körülbelül 11,8, 6,04 és 5,02 D-értékű jellemző röntgendiffrakciós vonalak különböztetik meg, míg nincsenek benne intenzív 13,5 és 6,76 D-értékű vonalak (röntgendiffraktometriásan, Cu-Κθ, sugárzás alkalmazásával mérve).
Megjegyezzük, hogy az 1. és a 2. ábrán látható diffraktogramokat olyan formában adjuk meg, amelyben különösen a jellemző diffrakciós vonalak (2teta; 20) jól leolvashatók. A D-értékek egyszerűen származtathatók a 20 értékekből a következő, Bragg-törvényen alapuló képlet szerint:
D= Á*(2sin0)-i ahol λ= 1,5418 A (Cu-Κθ, sugárzás).
A D-értékekkel jelzett diffrakciós vonalakról könnyen megállapíthatjuk, hogy az 1. és 2. ábrán jelen vannak, illetve nincsenek a következő 20 értékeknél:
D= 11,8 20=7,48
6,04 20= 14,65
5,02 20= 17,65
13,5 20=6,54
6,76 20=13,08
A jelen találmány szerinti eljárással kapott édesítősók, különösen ha az eljárást vizes közegben végezzük, jó höstabilitásukkal, nagy tisztaságukkal és alacsony víztartalmukkal újak. Ez a jó höstabilitás, nagy tisztaság és alacsony nedvességtartalom a továbbiakban fontos és nem várt előnyt jelent a kapott termékek széles felhasználhatósága tekintetében.
A jelen találmány így nagyon jó potenciális alkalmazásokat kínál több édesítösó esetében, amely aszparaginsavból származó édesítőszerből és egy szerves édesítösavból áll, ez utóbbi egy nem aszparaginsavból származó édesítőszernek felel meg. A találmány ezért kiterjed a találmány szerinti eljárással előállított édesítősók élelmiszer-készítményekben, cukrászati termékekben, édességekben, rágógumikban és másokban történő alkalmazására is, különösen az aszpartám és aceszulfám édesítősója új kristálymódosulatának ilyen termékekben történő felhasználására. Kívánt esetben az édesítősókat készítmények formájában, más komponensekkel keverve alkalmazzuk, vagy az úgynevezett édességleadás befolyásolására hidrofób bevonattal látjuk el.
A találmány szerinti édesítősók kiválóan granulálhatok (például nedvesgranulálással körülbelül 30- 35% víz hozzáadása után). Szintén kiválóan alkalmasak tablettákká történő préselésre (például a só és a tabletta más komponenseinek közvetlen préselésével vagy a permetezve szárított édesítősóból és például laktózból álló kompozíció és a tabletta további komponenseinek közvetlen préselésével).
A találmány szerinti édesítősók több előnnyel rendelkeznek. Mivel a kapott száraz termékek nedvességtartalma alacsony, valamint a szinergizmus miatt, amely a só édes komponensei között fellép, olyan termékeket kapunk, különösen azon megvalósítás során, amikor a képződött szervetlen sót az édesítösó kinyerése előtt eltávolítjuk, amelyek tömegre vonatkoztatva nagyon magas édesítöerövel rendelkeznek az egyes édesítőszerekből képezett keverékekével vagy az egyes édesítökomponensekkel magukkal összehasonlítva. Ebben a vonatkozásban az is fontos, hogy a találmány szerinti édesítösók nem tartalmaznak semmilyen alkáli(föld)fémet, amely a tömeget véve alapul nem, vagy egyáltalán nem járul hozzá az édesítöeröhöz. Azt is megjegyezzük, hogy mivel higroszkóposak, általában igen nehéz az egyes komponenseket egyszerű módon alacsony nedvességtartalommal előállítani: a szacharin-Na például általában akár 15%-ot, és a ciklamát-Ca pedig akár 9%ot is elérő mennyiségű nedvességet tartalmaz. A találmány szerinti eljárással kapott édesítősók nem higroszkóposak. Mivel nincs további szervetlen só jelen, a találmány szerinti sótermék grammra vonatkoztatott édesítőereje jelentősen, például legalább 10-15%-kal magasabb az egyes komponensek keverésével előállított ekvivalens mennyiség édesítőerejénél. Száraz formában a sóknak 70- 80 °C-on és magasabb, egészen 110- 140 °C hőmérsékleten jó a hőstabilitása (ami az úgynevezett sütési felhasználás szempontjából fontos), ez a stabilitás (ami különösen az édesítöerö nagyobb megtartásában fejeződik ki) sokkal jobb, mint a 100%osan aszparaginsavból származó édesítőszereké, például az APM-é. A sók édességének minősége oldatban kiegyensúlyozottabb, mint a 100%-osan aszparaginsavból származó édesítőszerek, például az APM-ekvivalens édességű oldataié, ugyanakkor a sók nagyobb oldódási sebessége (mind vízben, mind pufferolt rend1
HU 216 320 A szerekben) a különféle alkalmazások esetében jelent előnyt. Ez az előny oly módon fokozható, hogy az oldhatósági sebességekben különbséget hozunk létre a só részecskeméret-eloszlásának megválasztásával. Ráadásul a sók szilárd formában való alkalmazása további előnyt jelent a komponensek lényegében 1: 1 arányú keverékével szemben, mivel minden egyes részecske ugyanazzal az ízprofillal rendelkezik, és az alkotókomponensek szeggregációja nem jöhet létre, amelynek következtében a véletlenszerűen választott minták esetében az ízhatásban változások észlelhetők. Ez nagyon fontos különösen a rágógumikban, édességekben, porkeverékekben történő alkalmazás esetén.
Mivel a találmány szerinti édesítősó sűrűsége általában lényegében azonos a kiindulási anyagként használt, aszparaginsavból származó édesítőszer sűrűségével (ami, teljesen véletlenül, általában sokkal alacsonyabb, mint a szerves savak sóinak, például a káliumsóknak a sűrűsége, amelyeket szintén kiindulási anyagként használunk), az aszparaginsavból származó édesítőszer feleslegének a jelenléte, ha egyáltalán van ilyen, a maradék kevésbé idézhet elő szeggregációt a szilárd termékben. Ezekben az esetekben azonban bármilyen szeggregációs hatás csökkenthető a részecskeméret megválasztásával. A sók általában különösen alkalmasak porkeverékekben történő felhasználásra.
Egy speciális megvalósítási módnak megfelelően a sók édességfelszabadítását kívánság szerint befolyásolhatjuk, adott esetben egy előzőleg meghatározott/elöállított részecskeméret-eloszlásban, oly módon, hogy hidrofób bevonattal látjuk el, amelynek segítségével a víznek az édesítőszerbe történő bediffundálását lelassítjuk. Ilyen bevonatokra példaként több növényi vagy állati eredetű étkezési zsiradékot, mono-, di- és triglicerideket, zsírsavakat és a fenti termékek hidrogénezett származékait, lipoproteineket, valamint természetes vagy szintetikus viaszokat, így méhviaszt, vagy paraffint, vagy polietilénviaszokat említhetünk.
A találmányt az alábbiakban néhány példa (kísérletek) és összehasonlító példa (összehasonlító kísérletek) segítségével világítjuk meg, anélkül azonban, hogy a találmányt ezekre korlátoznánk.
A később ismertetett kísérletekben, amennyiben alkalmazható, a következő módszereket követjük:
a) A kapott édesítősók kémiai tisztaságát nagynyomású folyadékkromatográfiás (HPLC) eljárással, úgynevezett fordított fázisú oszlopokon határozzuk meg; a sókból körülbelül 0,002 mólos oldatokat készítünk 4,0es pH-jú, 4% tetrabutil-ammónium-hidroxidot és foszforsavat vízben tartalmazó pufferben; eluálószerként víz és acetonitril 80: 20 térfogatarányú elegyét használjuk; az APM-tartalmat spektrofotometriásán 210 nm-nél, és a szacharinát- vagy aceszulfamát-tartalmat 227 nm-nél határozzuk meg. Ezen eljárás pontossága ±2%. A termékek közül többnek az 'H-NMR-spektrumát is felvesszük (200 MHz; Bruker) további jellemzés céljából.
b) A kapott termékek nedvességtartalmát KarlFischer-vízmeghatározással mérjük.
c) Az oldódási sebességet az oldódási görbe spektrofotometriás felvétele segítségével állapítjuk meg, ehhez 0,1 tömeg% terméket (vagy a termék egy vizsgálati mintáját) 23 °C-on 5,0-s pH-jú pufferben (Merck titrisol, pH 5,01 liter Milli-Q vízben) folyamatosan keverünk.
A hőstabilitási vizsgálatokat úgy végezzük, hogy a vonatkozó termék mintáját nyitott edényben a feltüntetett ideig a megfelelő hőmérsékletre termosztatáit kemencében tartjuk, és HPLC segítségével meghatározzuk a lehetséges bomlástermékek, így az aszpartámsók analízisekor a diketopiperazin (DKP) és az aszpartil-fenil-alanin (AP) koncentrációját akiindulási és a végső mintában.
A röntgendiffrakciós felvételeket laboratóriumi körülmények között egy Philips generátorral (PW 1730) összekapcsolt Philips goniométerrel (PW 1820) Bragg-Brentano-geometriával határozzuk meg [5° és 30° között (20), 0,05°-onként haladva, és adatpontonként 1 másodperc számlálási idővel]. A méréshez CuK(; sugárzást (nikkelszűrö, 40 kV-50 mA, LFF) használunk, a szórt nyalábba grafitmonokromátort helyezve; a divergencia és a szórásrések mindegyike 1°, a fogadórés 0,2 mm. A D-értékeket egyszerűen a 20 értékekből számítjuk az alábbi, a Bragg-törvényen alapuló képlet segítségével:
D= a*(2sin0)-1 ahol λ= 1,5418 A (Cu-Κθ, sugárzás).
Megjegyezzük, hogy ha D nagyobb 10 A-nél, a Dértékek pontossága 0,1 A; a 10 A-nél kisebb D-értékek esetében a pontosság 0,01 A.
A leírásban használt rövidítések a következők: APM: aszpartám
SacNa/SacK: nátrium/kálium-szacharinát SacH: szacharinsav
CycNa/CycH: nátrium-ciklamát/ciklámsav AceK: kálium-aceszulfamát
MTBE: metil-(terc-butil)-éter la)-b) kísérlet
APM- és SacH-, illetve APM- és CycH-sók előállítása la) kísérlet
Egy keverővei ellátott 500 ml-es lombikba szobahőmérsékleten, egymást követően 250 ml vizet, 30,4 g (0,10 mól, 3 tömeg% H2O) APM-ot és 21,0 g (0,10 mól) SacNa-t mérünk. A képződött zagyhoz további keverés közben, 2 perc alatt 10 g (0,10 mól) 37%-os vizes hidrogén-klorid-oldatot adunk. Kezdetben tiszta oldatot kapunk. A keverést 30 percig folytatjuk, ezalatt nagy térfogatú, fehér csapadék képződik. A csapadékot Büchner szűrő segítségével kiszűrjük, és kis mennyiségű, 5 °C-os vízzel mossuk, majd egy éjszakán át 40 °C-on vákuumkemencében szárítjuk. 40,1 g fehér terméket kapunk, amelyet 'H-NMR-spektruma segítségével egyértelműen az APM és SacH 1: 1 arányú sójaként azonosítunk. A nedvességtartalom: 0,03%; az APM- és szacharináttartalom 60%, illetve 39% (az elméleti értékek: 62%, illetve 38%). A kapott termék mennyisége 0,084 mólnak felel meg, ami az elkülönített termék 84%-os hozamát jelenti. Ennek a terméknek a röntgendiffrakciós vizsgálata ugyanazt a diffrakciós képet mutatja, mint az összehasonlító 1A) és IB), valamint a4B) kísérletek termékeinek vizsgálata.
HU 216 320 A lb) kísérlet
Az la) kísérletben leírt eljáráshoz hasonlóan 30,4 g APM-ot, 21,0 g CycNa-ot és (2 perc alatt) 10,0 g 37%os vizes hidrogén-klorid-oldatot adunk 200 ml vízhez, az elegyet azután 30 percig keverjük. 0 °C-ra történő hűtés után nagy térfogatú zagyot kapunk. Ezt 0 °C-on szűrjük, kis mennyiségű vízzel mossuk, majd a terméket egy éjszakán át 40 °C-on vákuumkemencében szárítjuk. 25,0 g száraz terméket kapunk (nedvességtartalom: 0,16%), amelyet 'H-NMR-spektruma segítségével egyértelműen APM és CycH 1: 1 arányú sójaként azonosítunk. Ez a mennyiség az elkülönített termékre vonatkozóan 53%-os hozamnak felel meg. Ez az érték aránylag alacsony az édesítösó nagyon jó oldhatósága miatt.
2. kísérlet
APM és aceszulfámsav sójának előállítása
2a)-g) kísérlet: a hozzáadás sorrendje
2a) kísérlet
Az la) kísérletben leírt eljárás szerint 250 ml vizet, 30,4 g (0,10 mól) APM-ot és 21,0 g (0,10 mól) AceK-ot mérünk egymást követően szobahőmérsékleten egy lombikba. 2 perc alatt, keverés közben 10 g (0,10 mól) 37%-os vizes hidrogén-klorid-oldatot adunk a kapott zagyhoz. Először tiszta oldat képződik. A keverést 30 percig folytatjuk, miközben nagy térfogatú, fehér csapadék válik ki. A csapadékot Büchner szűrőn kiszűrjük, kevés 5 °C-os hideg vízzel mossuk, majd egy éjszakán át vákuumkemencében 40 °C-on szárítjuk. 40,2 g fehér terméket kapunk, amelyet az 'H-NRM-spektrum alapján egyértelműen az APM és aceszulfámsav 1: 1 arányú sójaként azonosítunk. A nedvességtartalom 0,11%; az APM-tartalom és az aceszulfamát-tartalom 62%, illetve 35% (az elméleti értékek 64%, illetve 36%). A kapott termék mennyisége 0,088 mólnak, azaz 8%-nak felel meg.
2b)- g) kísérlet
A 2a) kísérletet néhány alkalommal megismételjük, de a reagensek hozzáadásának sorrendjét változtatjuk. Az adagolási sorrendek a következők: 2b) víz, AceK, APM, HCI; 2c) víz, HCI, APM, AceK; 2d) víz, APM, HCI, AceK; 2e) víz, AceK, HCI, APM; 2f) víz, az APM+ AceK keveréke, HCI. Mindezen kísérletekben a hidrogén-kloridot (37%-os vizes oldat formájában) 2 perc alatt adagoljuk be. Ezekben az esetekben lényegében azonos eredményeket kapunk. Ugyanez történik, amikor a szilárd APM helyett úgynevezett nedves szüredéket használunk, amelyet az APM előállítási eljárásában (2g) a nedves kristálymassza centrifugálása után kapunk, és amelynek nedvességtartalma 65%. A 2e) kísérletet ezért szintén megismételjük nagyobb zagykoncentráció mellett (lásd a 21. kísérletet).
2h)-j) kísérlet: az erős sav koncentrációja
A 2a) kísérletet néhány alkalommal megismételjük különböző koncentrációjú vizes hidrogén-klorid-oldatokkal, így 73 g 5%-os sósavval (2h), 37 g 10%-os sósavval (2i) és 18,5 g 20%-os sósavval (2j), azaz minden alkalommal 0,10 mól hidrogén-kloriddal. Mindezen esetekben lényegében azonos eredményre jutunk.
2k) kísérlet: az erős sav természete
A 2a) kísérlet szerinti eljárást megismételjük vizes hidrogén-klorid helyett foszforsav hozzáadásával (11,6 g 85%-os vizes oldat), a foszforsavat 10 perc alatt adagoljuk a rendszerhez, majd 10 perces keverés következik, azután a zagyot szűrjük, a kiszűrt anyagot mossuk, és szárítjuk. A keverés alatt a zagy állandóan jelen van. Ily módon 38,9 g (0,085 mól) fehér kristályos terméket kapunk, amely 'H-NMR-spektruma segítségével azonosítva 1:1 arányú sónak bizonyul; a hozam ezért 85%. A tisztaság >98%, a nedvességtartalom 0,10%.
21) kísérlet: a zagy koncentrációja
A 2e) kísérletet ismételjük meg részben magasabb hőmérsékleten, a szilárdanyag-tartalom a reakció végén körülbelül 40%. A felhasznált mennyiségek a következők: 50 g víz, 10 g 37%-os vizes hidrogén-klorid-oldat, 21,0 g AceK és 30,4 g APM. Az APM-ot 5 részletben, 2 g-onként adagoljuk szobahőmérsékleten (5 perc alatt), és ezt követően, miközben az elegy hőmérsékletét fokozatosan 50 °C-ra emeljük, az APM-ot is körülbelül 2 g-os részletekben (15 perc alatt) adjuk a rendszerhez, amíg elfogy. 30 perces utókeverést alkalmazunk, és azután az anyagot 30 perc alatt szobahőmérsékletre hűtjük, majd a szokásos feldolgozás után 43,0 g (94%, nedvességtartalom: 0,07%) kívánt 1: 1 arányú sót kapunk.
3. kísérlet [3a)-d) és 3a j]
Különböző folyékony közegek alkalmazása
3a) kísérlet
A 2a) kísérlet szerinti eljárást 250 ml víz helyett 250 ml metanolban ismételjük meg. A 37%-os vizes hidrogén-klorid hozzáadása után tiszta oldat képződik, amelyet 30 percig keverünk, eközben fehér KCl-csapadék válik ki. Miután ezt a csapadékot kiszűrjük, az anyalúgot langyos vizes vízfürdőben forgó készülékben szárazra pároljuk, és azután egy éjszakán át 40 °C-os vákuumkemencében szárítjuk. 45,2 g fehér szilárd anyagot kapunk, amelyet az Ή-NMR-spektrum alapján az APM és aceszulfámsav 1: 1 sójaként azonosítunk (99%-os hozam). A nedvességtartalom 2,5%; az APMtartalom és az aceszulfamát-tartalom 62%, illetve 33% (az elméleti értékek: 64%, illetve 36%).
A 3a) kísérletet a fehér KCl-csapadék közbenső eltávolítása nélkül is megismételjük [3a’) kísérlet]. Ebben a kísérletben a vákuumkemencében történő szárítás után 53,3 g fehér, szilárd anyagot kapunk, amelynek a nedvességtartalma 0,5%; az APM-tartalom és az aceszulfamát-tartalom 53%, illetve 31% (az elméleti értékek: 55%, illetve 31%).
3b) kísérlet
37,0 g (0,10 mól) tri(n-butil)-ammónium-szacharinátot szobahőmérsékleten 500 ml MTBE: metanol= 80: 20 térfogatarányú elegyben szobahőmérsékleten oldunk. Ezután 30,4 g APM-ot adunk hozzá, így zagyot kapunk, majd 2 perc alatt 9,5 g (0,10 mól) 40%-os metanolos hidrogén-klorid-oldatot adagolunk az elegyhez. A képződött zagyrendszert egy órán át keverjük. A kapott szilárd terméket szűréssel elkülönítjük, és MTBE1
HU 216 320 A vei mossuk, majd vákuumban 40 °C-on szárítjuk. így 35,8 g (ami 75%-os hozamnak felel meg) APM és szacharinét 1: 1 arányú sót kapunk, amelynek a tisztasága >95%. Az Ή-NMR-spektrum segítségével tri(nbutil)-ammónium-só vagy oldószermaradék jelenléte nem mutatható ki. A nedvességtartalom 0,27%.
3c) kísérlet
Szobahőmérsékleten egymást követően 2,35 g (7 mmol) alitámot, 0,65 g (7 mmol) 40%-os metanolos hidrogén-klorid-oldatot (2 perc alatt) és 1,65 g (7 mmol) SacK-t adunk 100 ml etanolhoz, amikor is zagy keletkezik. Ezt a zagyot 1 órán át keverjük, miközben KC1 képződik csapadék formájában, és a többi komponens oldatba megy. Miután a képződött szilárd KCl-ot kiszűrtük, az anyalúgot forgó készülékben teljesen bepároljuk, a visszamaradó szilárd anyagot egy éjszakán át 40 °C-on, vákuumkemencében tovább szárítjuk. 3,20 g (6,21 mmol; 88%-os hozam) szilárd anyag marad, amelyet az Ή- NMR-spektrum segítségével álltám és szacharin 1:1 arányú sójaként azonosítunk.
3d) kísérlet
Szobahőmérsékleten 1,67 g (5 mmol) alitámot, 1,05 g (5 mmol) AceK-ot és 0,48 g (5 mmol, 2 perc) 40%-os metanolos hidrogén-klorid-oldatot adunk egymást követően 50 ml etanolhoz, amikor is zagy képződik. Ezt a zagyot 1 órán át keverjük, miközben KC1 képződik csapadék formájában, és a többi komponens oldatba megy. Miután a képződött szilárd KCl-ot kiszűrtük, az anyalúgot forgó készülékben teljesen bepároljuk, a visszamaradó szilárd anyagot egy éjszakán át 40 °C-on, vákuumkemencében tovább szárítjuk. 2,30 g (4,65 mmol; 93%-os hozam) szilárd anyag marad, amelyet az Ή-NMR-spektrum segítségével alitám és aceszulfámsav 1: 1 arányú sójaként azonosítunk.
4. kísérlet [4a)-c)]
Az erős sav fokozatos adagolása
4a) kísérlet liter 20 °C-os vízhez egymást kővetően 608 g (2,0 mól) APM-ot és 410 g (2,0 mól) AceK-ot adunk, majd a képződött zagy hőmérsékletét 50 °C-ra állítjuk, és 370 g 20%-os vizes hidrogén-klorid-oldatot adagolunk hozzá 30 perc alatt, keverés közben. A zagy, amely kezdetben meglehetősen nagy térfogatú, kevésbé nagy térfogatúvá alakul. A hidrogén-klorid-adagolás végén a zagyot 30 perc alatt 10 °C-ra hűtjük közvetett höátvitellel, 0 °C-os hűtőközeg alkalmazásával, majd szűrjük. A keletkezett kristályos tömeget minimális mennyiségű jeges vízzel mossuk, és 40 °C-os vákuumban szárítjuk. Ily módon összesen 820 g (azaz 90%-os hozamban) fehér terméket kapunk, amely az Ή- NMR alapján lényegében az APM és aceszulfámsav 1: 1 arányú sójából áll, tisztasága >99%; nedvességtartalma 0,12%. A terméket a továbbiakban röntgendiffrakció segítségével is jellemezzük, amint az az 1. ábrán látható. Az APM-aceszulfámsav-sónak ez a kristálymódosulata új, és erősen eltér az IC) és ID) összehasonlító kísérletben leírt eljárás alkalmazásával kapottétól (lásd a 2. ábrát). A 2a)-1) kísérletekben előállított termékek az 1. ábrának megfelelő kristálymódosulattal rendelkeznek. A röntgendiffraktometria minden esetben azt bizonyítja, hogy a termékek körülbelül 11,8, 6,04 és 5,02 Dértékű vonallal, és nem 13,5 és 6,76 D-értékű vonallal rendelkeznek.
4b) kísérlet
30,4 g (0,10 mól) APM-ot és 21,0 g (0,10 mól) SacNa-ot adunk egymást követően 200 ml vízhez 20 °C-on, majd a képződött zagy hőmérsékletét 60 °Cra emeljük, és 19 g (0,10 mól) 20%-os sósavat adunk hozzá 30 perc alatt, keverés közben. A zagy, amely kezdetben meglehetősen nagy térfogatú, hígabb zaggyá alakul. A sósav adagolásának végén kapott zagyot körülbelül 30 perc alatt 10 °C-ra hűtjük közvetett höátvitellel, 0 °C-os hűtőközeg alkalmazásával, majd szűrjük. A képződött kristályos tömeget minimális mennyiségű jeges vízzel mossuk, és vákuumban 50 °C-on szárítjuk. Ily módon összesen 39,1 g (hozam 82%; nedvességtartalom 0,04%) fehér kristályos terméket kapunk, amely az dl-NMR-spekti'Lim szerint lényegében az APM és szacharin 1: 1 arányú sója, a tisztasága > 98%. A nedvességtartalom: 0,05%. A terméket röntgendiffrakciós analízisnek is alávetjük, azonban ez a diffrakciós kép nem különbözik a technika állásához tartozó eljárás alkalmazásával kapottétól, amint azt az 1A) és 1B) kísérletekben leírjuk.
4c) kísérlet
A 2h) kísérletet megismételjük, azonban ez alkalommal a 73 g 5%-os vizes hidrogén-klorid-oldat adagolása 2 perc helyett 1 óra alatt, fokozatosan történik. Jó szűrési tulajdonságokkal rendelkező zagy képződik, ebből a fentebb leírt kezelés után 38,0 g (83%) fehér terméket kapunk, amelyet dl-NMR-spektrum alapján egyértelműen az APM és aceszulfámsav 1: 1 arányú sójaként azonosítunk. A nedvességtartalom 0,04%; az APM-tartalom és az aceszulfamát-tartalom 63%, illetve 35% (az elméleti értékek: 64%, illetve 36%). A röntgendiffrakció azt mutatja, hogy a terméknek körülbelül 11,8, 6,04 és 5,02 D-értéknél van vonala, de a 13,5 és 67,76 értéknél nincs.
5. kísérlet [5a)-b)[
A kiindulási anyagok aránya
5a) kísérlet
A 2a) kísérlet szerinti eljáráshoz hasonlóan szobahőmérsékleten 250 ml vizet, 15,2 g (0,05 mól) APM-ot és 21,0 g (0,10 mól) AceK-ot mérünk egymást követően egy lombikba. 2 perc alatt 5 g (0,05 mól) 37%-os vizes hidrogén-kloridot adunk az előzőekben kapott zagyhoz, amelyet közben keverünk. A kísérletet a továbbiakban a 2a) kísérlet szerint folytatjuk. 19,0 g (83%) fehér terméket kapunk, amelynek a nedvességtartalma 0,09%, és amely az dl-NMR-spektrum alapján az APM és aceszulfámsav 1: 1 arányú sója. Az AceK feleslege a szűrletben marad.
5b) kísérlet
Hasonló módon egy másik kísérletet végzünk, amelyhez szintén különböző mennyiségű kiindulási anyagokat, nevezetesen 30,4 g (0,10 mól) APM-ot, 10,5 g (0,05 mól) AceK-ot és 10 g (0,10 mól) 37%-os vizes hidrogén-klorid-oldatot alkalmazunk. Ily módon
HU 216 320 A
18,3 g (80%) APM és aceszulfámsav 1: 1 arányú sót kapunk.
6. kísérlet sót alkalmazó eljárás
34,0 g APM.HCl-ot adunk szobahőmérsékleten 200 ml vízhez, ekkor zagy képződik. Ezután a zagyhoz 21,0 g AceK-ot adunk keverés közben, 10 perc alatt, 10x2,1 g-os részletben. A keverést még egy további órán át folytatjuk. A keletkezett szilárd termék szűrését, mosását és szárítását követően 38,4 g (84%) APM és aceszulfámsav 1:1 sót kapunk (dl-NMR; tisztaság: > 98%), amelynek nedvességtartalma 0,15%.
7. kísérlet
Termék APM-felesleggel
A 2a) kísérlet szerinti eljárást ismételjük meg, azonban ez alkalommal a használt APM mennyisége kétszeres, azaz 60,8 g, minden más mennyiség és a műveletek azonosak. Ebben a kísérletben a zagy az egész keverési időszak alatt jelen van. Szűrés és a szokásos kezelés után 76,3 g szilárd anyagot kapunk, amely az Ή- NMR-spektrum alapján az aceszulfamáthoz viszonyítva körülbelül kétszeres mennyiségű ΑΡΜ-et tartalmaz.
Összehasonlító 1A)-D) kísérletek az
ES- A- 8604766 szabadalmi iratnak megfelelően
Az ES- A- 8604766 szabadalmi irat 1. és 2. példáját [1A) és 1B)] ismételjük a SacH és APM ott feltüntetett cmol mennyiségeinek alkalmazásával, valamint analógia alapján, noha az ES-A- 8604766 számú dokumentumban nincs leírva, aceszulfámsavval (amelyet úgy kaptunk, hogy AceK-ot metanolos hidrogén-kloriddal gyorsan eldolgoztunk, először kiszűrtük a képződött KCl-ot, majd a szűrletet forgó készülékben bepároltuk) a SacH helyett [IC) és ID)].
IA) Összehasonlító kísérlet
200 ml metanolban 9,15 g (5 cmol) SacH-at oldunk fel, majd az oldathoz 15,2 g (5 cmol) APM-ot adunk, és a képződött zagyot 45 °C-ra kell melegíteni (a leírt 40-41 °C helyett), hogy tiszta oldatot kapjunk. Forgó készülékben 36- 37 °C-on végzett bepárlás (35 perc) eredményeként 24,3 g fehér anyag marad vissza, amelyet 111-NMR-spektnjmmal egyértelműen az APM és SacH 1:1 arányú sójaként azonosítunk; az olvadáspontja 203 °C. A kapott termék mennyisége nagyjából 5 cmólnak felel meg, ami azt jelenti, hogy az elkülönített termék hozama majdnem 100%. Ennek a terméknek a röntgendiffraktometriás vizsgálata eredményeként hasonló diffrakciós képhez jutunk, mint például az la) és 4b) kísérletek termékei esetében.
IB) összehasonlító kísérlet
18,3 g (10 cmol) SacH-at 450 ml metanolban 25 °Con oldunk, és azután az oldathoz 30,4 g (10 cmol) APMot adunk, majd 50 ml metanollal végzett öblítés után fehér zagy képződik, amelyet 15 perces keverés után 6 perc alatt 45 °C-ra melegítünk, így oldatot kapunk. Az oldatot ezt követően 6 perc alatt 26 °C-ra hűtjük, és 36 °C-on, forgó készülékben (40 perc alatt) bepároljuk. A hozam 36,8 g fehér, szilárd anyag, amelyet1H- NMR-spektruma alapján egyértelműen az APM és SacH 1: 1 arányú sójaként azonosítunk; az olvadáspontja 203 °C. A kapott termék mennyisége megközelítőleg 10 cmol, ami azt jelenti, hogy az izolált termék hozama majdnem 100%. Ennek a terméknek a röntgendiffrakciós analízise hasonló képet mutat, mint az 1A) összehasonlító kísérlet termékéé. Megjegyezzük, hogy az 1A) és 1B) összehasonlító kísérletekben képződött végtermékek között a bejelentő nem észlelt különbséget, noha az ES- A- 8604766 számú szabadalmi irat ezt ajánlja.
IC) összehasonlító kísérlet
Az 1 A) kísérlet szerintihez hasonló eljárást alkalmazunk, amelyben 8,2 g (5 cmol) aceszulfámsavat használunk SacH helyett. A kapott szilárd, fehér termék 23,1 g, és az 3H-NMR-spektrum alapján egyértelműen az APM és aceszulfámsav 1: 1 arányú sója. A nedvességtartalma 0,76%; az APM- és aceszulfamát-tartalma 62%, illetve 35% (az elméleti értékek: 64%, illetve 36%). A kapott termék mennyisége körülbelül 5 cmólnak felel meg, ami azt jelenti, hogy az elkülönített termék hozama majdnem 100%. Ennek a terméknek a röntgendiffrakciós analízissel kapott képe olyan, mint amilyen a 2. ábrán látható. Ez például a 4a) és 2a)- 2k) kísérletek termékeihez hasonlítva teljesen eltérő kristálymódosulat.
ID) összehasonlító kísérlet
Az 1B) összehasonlító kísérlethez hasonló eljárást alkalmazva a kísérletet SacH helyett 16,4 g (10 cmol) aceszulfámsavval végezzük el. A kapott szilárd, fehér termék 46,4 g, amelyet az '11- NMR-spektrum segítségével egyértelműen az APM és aceszulfámsav 1: 1 arányú sójaként azonosítunk. A nedvességtartalma 0,89%; az APM- és aceszulfamát-tartalma 63%, illetve 34% (az elméleti értékek: 64%, illetve 36%). A kapott termék mennyisége körülbelül 10 cmólnak felel meg, ami azt jelenti, hogy az elkülönített termék hozama körülbelül 100%. A röntgendiffrakciós analízissel kapott kép a 2. ábrán láthatóhoz hasonlít.
Más kísérleti eredmények:
A fentebb említett kísérletekben és összehasonlító kísérletekben kapott termékek közül többnek a következő értékeit határoztuk meg: (a) höstabilitás (70 °C-on és/vagy 120 °C-on) és (b) oldódási sebesség. Összehasonlításképpen ugyanezt elvégezzük több referenciaanyag esetében is. Ami az APM-tartalmú anyagok hőstabilitását illeti, különösen a diketopiperazin (DKP) bomlástermék növekedését figyeljük, amelyet a száraz termékre vonatkoztatott tömeg%-ban fejezünk ki. Az eredményeket a következő táblázatban foglaljuk össze. Azt is megállapítjuk, hogy a táblázatban szereplő sók nem higroszkóposak. Ezek az eredmények világosan bizonyítják, hogy a találmány szerinti eljárással kapott termékek és az APM és aceszulfámsav sójának új kristálymódosulata különösen jó tulajdonságokkal rendelkeznek.
1
HU 216 320 A
Táblázat
| Kísérlet/összehasonlító kísérlet vagy referenciaanyag | Nedvességtartalom (tömeg%) | DKP-tartalom (tömeg%) | DKP-tartalom növekedés, 70 óra, 70 °C | DKP-tartalom növekedés, 1 óra, 120 °C | Oldódási sebesség (perc) |
| la) kísérlet (APM- Sac) | 0,03 | 0,01 | 0 | 0 | 1 |
| lb) kísérlet (APM- Sac) | 0,16 | 0,18 | * | 0,14 i) | * |
| 2a) kísérlet (APM- Ace) | 0,11 | 0,01 | 0 | 0 | 1 |
| 4a) kísérlet (APM- Ace) | 0,12 | 0,01 | * | 0 ü) | 1 |
| 4c) kísérlet (APM- Ace) | 0,04 | 0,01 | 0 | 0 ü) | 1 |
| Összehasonlító kísérlet (APM- Sac) | * | 0,53 | 0 | 0 | * |
| IB) összehasonlító kísérlet (AM- Sac) | * | 0,21 | 0 | 0 | * |
| IC) összehasonlító kísérlet (APM- Sac) | 0,76 | 0,35 | 1,27 hí) | 2,04 iv) | * |
| 1D) összehasonlító kísérlet (APM-Ace) | 0,89 | 0,32 | 0,52 iü) | 2,18 iv) | * |
| APM-granulátum | 2,30 | 0,18 | 0,75 | 2,09 | 4 ** |
| APM-por (referenciaanyag) | 2,60 | 0,04 | 0,20 | 2,34 | 2-3 |
| AceH (referenciaanyag) | * | * | * | bomlás v) | * |
| SacHe hasonlító (referenciaanyag) | * | * | * | stabil | * |
* nem határoztuk meg
i) halványsárga elszíneződés; a ciklamátrész nem jelentős bomlása ii) teljesen stabil, fehér termék iii) halványsárga; a HPLC alapján az Ace-rész némi bomlása figyelhető meg iv) sárga/sárgásbarna szín, az Ace-rész némi bomlásával
v) sárga/narancs szín; erős bomlás; hidrogén-szulfid-szag ** <200 pm frakció NB: 200-700 Lim frakció: 7 perc)
A csatolt ábrák magyarázata:
1. ábra Az APM és aceszulfámsav sója új kristálymódosulatának röntgendiffrakciós képe. Ez a diffrakciós kép a 4a) kísérlet termékéről készült. A felvétel technikáját illetően lásd a kísérleti rész bevezetésének e) pontját.
2. ábra Az APM és aceszulfámsav sója azon kristálymódosulatának a röntgendiffrakciós képe, amelyet az ES- A- 8604766 számú spanyol szabadalmi irat szerinti eljárás alkalmazásával kaptunk volna. Ez a diffrakciós felvétel az IC) összehasonlító kísérlet termékéről készült. A felvételi technikát és egyebeket illetően lásd a kísérleti rész bevezetésének e) pontját.
Claims (25)
1. Eljárás két édesítőkomponensből álló édesítősó folyékony közegben történő előállítására egy aszparaginsavból származó édesítőszer és egy szerves édesítősav származékából kiindulva, amely egy nem aszparaginsavból származó intenzív édesítőszernek felel meg, azzal jellemezve, hogy az alábbi komponenseket a fo4q lyékony közeghez adjuk az a), b) és c) lépések bármilyen sorrendjében:
a) (i) komponensként egy aszparaginsavból származó édesítőszert;
b) (ii) komponensként egy szerves édesítősav sóját, 45 amely egy nem aszparaginsavból származó intenzív édesítőszernek felel meg;
c) (iii) komponensként egy erős savat; és
d) a rendszerben jelen lévő komponenseket, adott esetben keverés közben, legalább egy percig reagálni
5q hagyjuk, amikor is az édesítősó képződik, és
e) az édesítősót a keletkezett reakcióelegyből elkülönítjük.
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy legalább a d) lépés végén legalább 1,0 tömeg%
55 szilárd anyag van jelen a reakcióelegyben.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az aszparaginsavból származó édesítőszert és a szerves sav sóját, amely egy nem aszparaginsavból származó intenzív édesítőszernek felel meg,
1 o
HU 216 320 A
0,2: 1 és 5: 1 közötti mólaránytartományban, különösen 0,5: 1 és 2: 1 közötti mólaránytartományban alkalmazzuk.
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az aszparaginsavból származó édesítőszert és a szerves sav sóját, amely egy nem aszparaginsavból származó intenzív édesítőszernek felel meg, körülbelül 1: 1 mólarányban alkalmazzuk.
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a folyékony közeget víz, kevésbé vagy erősebben poláris szerves oldószerek, apoláris szerves oldószerek, valamint vízzel elegyedő vagy vízzel nem elegyedő oldószerek, és a fentebb említett folyadékokkal alkotott keverékek, ezen belül vizes közeg közül választjuk.
6. Az 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a folyékony közeg vizes közeg, különösen víz.
7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az erős savat hidrogén-klorid, kénsav és foszforsav közül választjuk, és a c) savat az erős sav tömény vagy nem tömény oldata formájában, vagy ha a sav hidrogén-klorid, gáz alakban alkalmazzuk.
8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az erős sav összes moláris H+mennyisége legalább 25%-a az aszparaginsavból származó édesítőszernek, és különösen azzal ekvimoláris mennyiségű.
9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a d) lépésben a komponensek reakciója keverés alkalmazása mellett játszódik le.
10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az (i), (ii) és (iii) komponensek közül legalább egy vagy két komponenst adunk a folyékony közeghez, és azután adjuk a még jelen nem lévő komponens(eke)t.
11. A 10. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a még jelen nem lévő komponens(eke)t fokozatosan adagoljuk.
12. A 10. vagy 11. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az (i) komponens egy erős savval képezett sóját alkalmazzuk, amikor az (i) és (iii) komponenseket egy vizes közeghez adjuk.
13. A 10. vagy 11. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szerves édesítösav sóját, amelyet ab) lépésben használunk, in situ állítjuk elő oly módon, hogy a szerves édesítösavat bázissal reagáltatjuk.
14. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az erős sav legalább egy részét a c) lépésben adjuk a rendszerhez, és az erős sav fokozatos adagolását a d) lépésben folytatjuk.
15. Az 1- 14. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a d) lépésben a reakciót emelt hőmérsékleten, különösen a 40 °C és 70 °C közötti tartományban végezzük, és a kapott rendszert ezután fokozatosan a 0 °C és 20 °C közötti tartományba eső hőmérsékletre hűtjük.
16. Az 1- 15. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az édesítösó elkülönítését az e) lépésben úgy végezzük, hogy az édesítösót a folyékony közegben már kicsapódott termék formájában elválasztjuk vagy a képződött bármilyen szervetlen sócsapadék elválasztása után a folyékony közegből az édesítösót ismert módon kristályosítjuk és elkülönítjük, a választás az alkalmazott folyékony közegtől függ.
17. Az 1- 16. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az e) lépésben elkülönített édesítösót azután ismert módon mossuk és szárítjuk, és adott esetben átkristályosítjuk, és/vagy ismert módon tovább tisztítjuk.
18. Az 1- 17. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szerves sav sóját, amely egy nem aszparaginsavból származó intenzív édesítőszernek felel meg, kálium-, nátrium-, kalcium-, ammónium- és szekunder vagy tercieramin-sók közül választjuk.
19. Az 1- 18. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az aszparaginsavból származó édesítőszer aszpartám vagy alitám.
20. Az 1- 19. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szerves savat, amely nem aszparaginsavból származó intenzív édesítőszernek felel meg, aceszulfámsav, szacharinsav és ciklámsav közül választjuk.
21. Édesítösó, amely két édesítőszerkomponensből, egy aszparaginsavból származó édesítőszerből és egy szerves savból áll, amely sav nem aszparaginsavból származó intenzív édesítőszernek felel meg, a só 60 perces 120 °C-on történő melegítés hatására 0,5%-nál kisebb mértékben, 70 órás, 70 °C-on történő melegítés hatására 0,5%-nál kisebb mértékben bomlik, és nedvességtartalma < 0,5 tömeg%, különösen < 0,2 tömeg%.
22. Aszpartám és aceszulfámsav 21. igénypont szerinti édesítősójának kristálymódosulata, azzal jellemezve, hogy jellemző röntgendiffrakciós vonala van körülbelül 11,8, 6,04 és 5,02 D-értéknél, és nincs intenzív vonala 13,5 és 6,76 D-értéknél (Cu-Κθ, sugárzást alkalmazó röntgendiffrakciós eljárással mérve).
23. Az 1-20. igénypontok bármelyike szerinti eljárással előállított, 21. vagy 22. igénypont szerinti édesítősó alkalmazása élelmiszer-készítményekben, cukrászati készítményekben, édességekben vagy rágógumikban.
24. A 22. igénypont szerinti, aszpartám és aceszulfámsav édesítősója kristálymódosulatának alkalmazása élelmiszer-készítményekben, cukrászati készítményekben, édességekben vagy rágógumikban.
25. A 21. vagy 22. igénypont szerinti édesítősókat tartalmazó készítmények.
Applications Claiming Priority (1)
| Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
|---|---|---|---|
| BE9500836A BE1009660A3 (nl) | 1995-10-11 | 1995-10-11 | Zoetstofzouten. |
Publications (4)
| Publication Number | Publication Date |
|---|---|
| HU9602785D0 HU9602785D0 (en) | 1996-11-28 |
| HUP9602785A2 HUP9602785A2 (en) | 1997-05-28 |
| HUP9602785A3 HUP9602785A3 (en) | 1998-04-28 |
| HU216320B true HU216320B (hu) | 1999-06-28 |
Family
ID=3889226
Family Applications (1)
| Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
|---|---|---|---|
| HU9602785A HU216320B (hu) | 1995-10-11 | 1996-10-10 | Édesítő hatású sók |
Country Status (30)
| Country | Link |
|---|---|
| US (1) | US5827562A (hu) |
| EP (1) | EP0768041B1 (hu) |
| JP (2) | JP4132108B2 (hu) |
| KR (1) | KR100441898B1 (hu) |
| CN (1) | CN1103558C (hu) |
| AR (1) | AR003857A1 (hu) |
| AT (1) | ATE229757T1 (hu) |
| AU (1) | AU711095B2 (hu) |
| BA (1) | BA96131A (hu) |
| BE (1) | BE1009660A3 (hu) |
| BG (1) | BG61928B1 (hu) |
| BR (1) | BR9605053A (hu) |
| CA (1) | CA2187502C (hu) |
| CO (1) | CO4750776A1 (hu) |
| CZ (1) | CZ298896A3 (hu) |
| DE (1) | DE69625437T2 (hu) |
| DK (1) | DK0768041T3 (hu) |
| EA (1) | EA000281B1 (hu) |
| ES (1) | ES2188715T3 (hu) |
| HR (1) | HRP960462A2 (hu) |
| HU (1) | HU216320B (hu) |
| IL (1) | IL119399A (hu) |
| NO (1) | NO964304L (hu) |
| NZ (1) | NZ299540A (hu) |
| PE (1) | PE26898A1 (hu) |
| PL (1) | PL184076B1 (hu) |
| TR (1) | TR199600808A1 (hu) |
| UA (1) | UA45335C2 (hu) |
| YU (1) | YU54996A (hu) |
| ZA (1) | ZA968567B (hu) |
Families Citing this family (21)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| JPH0882035A (ja) * | 1994-09-06 | 1996-03-26 | Kaneshin:Kk | 木造住宅における階層間の天井装置 |
| NL1003600C2 (nl) * | 1996-07-16 | 1998-01-21 | Holland Sweetener Co | Stabiele dipeptide-zoetstof bevattende suspensies in water. |
| NL1003606C2 (nl) * | 1996-07-16 | 1998-01-21 | Holland Sweetener Co | Dipeptide-zoetstof bevattende kauwgums met verlengde en verbeterde smaak. |
| NL1006243C2 (nl) | 1997-06-06 | 1998-12-08 | Holland Sweetener Co | Werkwijze voor de bereiding van zouten van aspartaam uit N-beschermd aspartaam. |
| US6129942A (en) * | 1997-09-11 | 2000-10-10 | The Nutrasweet Company | Sweetener salts of N-[N-(3,3-dimethylbutyl)-L-α-aspartyl]-L-phenylalanine 1-methyl ester |
| US6291004B1 (en) * | 1997-09-11 | 2001-09-18 | The Nutrasweet Company | Basic salts of n-[n-(3,3-dimethylbutyl)-l-α-aspartyl]-l-phenylalanine 1-methyl ester |
| JP3648959B2 (ja) * | 1997-12-22 | 2005-05-18 | 味の素株式会社 | 甘味料組成物 |
| JP3646497B2 (ja) * | 1997-12-22 | 2005-05-11 | 味の素株式会社 | 顆粒状甘味料 |
| NL1009323C2 (nl) * | 1998-06-05 | 1999-12-07 | Holland Sweetener Co | Bereiding en zuivering van een organisch zout van aspartaam. |
| NL1009324C2 (nl) * | 1998-06-05 | 1999-12-07 | Holland Sweetener Co | Bereiding en zuivering van een organisch zout van aspartaam. |
| NL1015370C2 (nl) * | 2000-05-31 | 2001-12-03 | Holland Sweetener Co | Intensieve zoetstof op drager. |
| DE10330025A1 (de) * | 2003-07-03 | 2005-01-20 | Nutrinova Nutrition Specialties & Food Ingredients Gmbh | Verfahren zur Herstellung eines Süßstoffsalzes basierend auf Aspartam und Acesulfam |
| US9101160B2 (en) | 2005-11-23 | 2015-08-11 | The Coca-Cola Company | Condiments with high-potency sweetener |
| US8017168B2 (en) | 2006-11-02 | 2011-09-13 | The Coca-Cola Company | High-potency sweetener composition with rubisco protein, rubiscolin, rubiscolin derivatives, ace inhibitory peptides, and combinations thereof, and compositions sweetened therewith |
| CN101869256A (zh) * | 2010-06-04 | 2010-10-27 | 上海师范大学 | 一种高倍甜味剂双甜的制备方法 |
| CN102144769A (zh) * | 2011-02-18 | 2011-08-10 | 上海师范大学 | 一种新型高倍甜味剂的制备方法 |
| CN104605219A (zh) * | 2015-02-14 | 2015-05-13 | 姚洪齐 | 天门冬氨酸衍生物与甜味酸盐的共结晶方法 |
| CN104719827A (zh) * | 2015-02-14 | 2015-06-24 | 许建刚 | 天门冬氨酸衍生物与甜味酸的共结晶方法 |
| CN109535100A (zh) * | 2018-12-26 | 2019-03-29 | 常茂生物化学工程股份有限公司 | 天门冬酰苯丙氨酸甲酯乙酰磺胺酸的制备方法 |
| CN112174911A (zh) * | 2020-11-17 | 2021-01-05 | 安徽维多食品配料有限公司 | 一种大颗粒双甜结晶方法 |
| CN112321676B (zh) * | 2020-12-12 | 2022-06-14 | 山东诚汇双达药业有限公司 | 一种纽甜的成盐方法 |
Family Cites Families (20)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| DE2628294C3 (de) * | 1976-06-24 | 1978-12-14 | Hoechst Ag, 6000 Frankfurt | SUßstoffmischung mit verbessertem saccharoseähnlichem Geschmack |
| DE2001017C3 (de) * | 1970-01-10 | 1978-05-18 | Hoechst Ag, 6000 Frankfurt | 3,4-Dihydro-1,23-oxathiazin-4on-2,2-dioxide, ihre Herstellung und Verwendung |
| US3922369A (en) * | 1970-07-16 | 1975-11-25 | Gen Foods Corp | Low calorie sweetening composition and method for making same |
| CA1027113A (en) * | 1973-04-02 | 1978-02-28 | General Foods Corporation | Sweetener solution containing saccharin and aspartane |
| FR2245299A1 (en) * | 1973-08-17 | 1975-04-25 | Gen Foods Corp | Artificial sweetening compsns - based on low alkyl esters of aspartylphenylalanine |
| DE2556109C2 (de) * | 1975-12-12 | 1984-05-03 | General Foods Corp., 10625 White Plains, N.Y. | Modifizierte Süßstoffe und Verfahren zum Modifizieren des anhaltend süssen Nachgeschmacks eines Süßstoffes |
| ATE20567T1 (de) * | 1981-04-29 | 1986-07-15 | Tate & Lyle Plc | Suessstoffe. |
| SU1407388A3 (ru) * | 1982-05-20 | 1988-06-30 | Тейт Энд Лайл Паблик Лимитед Компани (Фирма) | Подслащивающа композици |
| US4439460A (en) * | 1982-06-01 | 1984-03-27 | G. D. Searle & Co. | Dipeptide sweetener sulfate and sulfonate salts |
| CA1220966A (en) * | 1983-08-22 | 1987-04-28 | Susan J. Pettigrew | Non-saccaride sweetened product |
| US4822635A (en) * | 1985-04-15 | 1989-04-18 | General Foods Corporation | Sweetening with L-aminodicarboxylic acid esters |
| ES8604766A1 (es) * | 1985-09-20 | 1986-03-16 | Palomo Coll Alberto | Procedimiento para la preparacion de nuevas sales fisiologi-camente activas o aceptables de sabor dulce |
| DK226887A (da) * | 1986-08-21 | 1988-02-22 | Suomen Sokeri Oy | Soedemiddel |
| DE3741961C1 (en) * | 1987-12-10 | 1989-04-27 | Wild Gmbh & Co Kg Rudolf | Sweetener, process for the production thereof and use thereof |
| US5164214A (en) * | 1987-12-10 | 1992-11-17 | Rudolf-Wild Gmbh & Co. Kg | Sweetening agent |
| US5114726A (en) * | 1989-07-25 | 1992-05-19 | The Nutrasweet Company | Process for preparing aspartame coated organic acid |
| US5106632A (en) * | 1990-01-23 | 1992-04-21 | Warner-Lambert Company | Enhanced sweetness of acesulfame-k in edible compositions |
| US5126158A (en) * | 1990-08-07 | 1992-06-30 | Pepsico Inc. | Beverage compositions comprising a dipetide sweetener, saccharin salt and hydrocolloidal polysaccharide |
| JP3409396B2 (ja) * | 1993-11-19 | 2003-05-26 | 味の素株式会社 | α−Ｌ−アスパルチル−Ｌ−フェニルアラニンメチルエステルの製造法 |
| EP0733641A1 (en) * | 1995-03-20 | 1996-09-25 | Holland Sweetener Company V.O.F. | Method for crystallizing alpha-l-aspartyl-l-phenylalanine methyl ester |
-
1995
- 1995-10-11 BE BE9500836A patent/BE1009660A3/nl not_active IP Right Cessation
-
1996
- 1996-09-23 DK DK96202655T patent/DK0768041T3/da active
- 1996-09-23 DE DE69625437T patent/DE69625437T2/de not_active Expired - Lifetime
- 1996-09-23 EP EP96202655A patent/EP0768041B1/en not_active Expired - Lifetime
- 1996-09-23 ES ES96202655T patent/ES2188715T3/es not_active Expired - Lifetime
- 1996-09-23 AT AT96202655T patent/ATE229757T1/de not_active IP Right Cessation
- 1996-09-24 PE PE1996000681A patent/PE26898A1/es not_active Application Discontinuation
- 1996-10-02 AU AU67971/96A patent/AU711095B2/en not_active Expired
- 1996-10-02 CO CO96052398A patent/CO4750776A1/es unknown
- 1996-10-09 CA CA002187502A patent/CA2187502C/en not_active Expired - Lifetime
- 1996-10-09 HR HR09500836A patent/HRP960462A2/hr not_active Application Discontinuation
- 1996-10-09 NZ NZ299540A patent/NZ299540A/en unknown
- 1996-10-10 CN CN96119241A patent/CN1103558C/zh not_active Expired - Lifetime
- 1996-10-10 PL PL96316473A patent/PL184076B1/pl unknown
- 1996-10-10 EA EA199600081A patent/EA000281B1/ru not_active IP Right Cessation
- 1996-10-10 HU HU9602785A patent/HU216320B/hu not_active IP Right Cessation
- 1996-10-10 BG BG100901A patent/BG61928B1/bg unknown
- 1996-10-10 ZA ZA968567A patent/ZA968567B/xx unknown
- 1996-10-10 NO NO964304A patent/NO964304L/no not_active Application Discontinuation
- 1996-10-10 BA BA960131A patent/BA96131A/bs unknown
- 1996-10-10 BR BR9605053A patent/BR9605053A/pt not_active IP Right Cessation
- 1996-10-10 YU YU54996A patent/YU54996A/sh unknown
- 1996-10-10 UA UA96103877A patent/UA45335C2/uk unknown
- 1996-10-10 KR KR1019960046011A patent/KR100441898B1/ko not_active Expired - Lifetime
- 1996-10-10 US US08/728,594 patent/US5827562A/en not_active Expired - Lifetime
- 1996-10-10 IL IL11939996A patent/IL119399A/xx not_active IP Right Cessation
- 1996-10-11 CZ CZ962988A patent/CZ298896A3/cs unknown
- 1996-10-11 AR ARP960104704A patent/AR003857A1/es unknown
- 1996-10-11 JP JP26979696A patent/JP4132108B2/ja not_active Expired - Lifetime
- 1996-10-11 TR TR96/00808A patent/TR199600808A1/xx unknown
-
2007
- 2007-05-15 JP JP2007129793A patent/JP4134244B2/ja not_active Expired - Lifetime
Also Published As
Similar Documents
| Publication | Publication Date | Title |
|---|---|---|
| HU216320B (hu) | Édesítő hatású sók | |
| EP1533300B1 (en) | Organic amine salts of glutamic acid derivatives and their application | |
| JPH0377199B2 (hu) | ||
| WO1990011695A1 (en) | Novel n-(sulfomethyl)-n'-arylureas | |
| JP2002517511A (ja) | アスパルテームの有機塩の製造法および精製法 | |
| JP2002517510A (ja) | アスパルテームの有機塩の製造法 | |
| US6096362A (en) | Stable suspensions containing dipeptide sweetener in water | |
| US5693485A (en) | Enzymatic coupling reaction of N-protected-L-aspartic acid and phenylalanine methyl ester | |
| EP0311985B1 (en) | Isolation of alpha-L-aspartyl-l-phenylalanine methyl ester from aqueous medium | |
| MXPA96004789A (en) | Sales edulcoran | |
| US6294686B1 (en) | Aspartame crystals and process for the preparation thereof | |
| EP0986575B1 (en) | Method for preparing salts of aspartame from n-protected aspartame | |
| JP2001097998A (ja) | アスパルチルジペプチドエステル誘導体及び甘味剤 | |
| KR20010033121A (ko) | 아스파르탐과 아스파르탐 유도체의 혼합 결정 및 이의제조방법 | |
| WO1995024420A1 (en) | A polymorph of aspartame and process for the preparation thereof | |
| JPH0587501B2 (hu) | ||
| JPH0285294A (ja) | 溶解性の改良されたα―Ｌ―アスパルチル―Ｌ―フエニルアラニンメチルエステルの製造法 |
Legal Events
| Date | Code | Title | Description |
|---|---|---|---|
| HMM4 | Cancellation of final prot. due to non-payment of fee |